A program címe: A Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációjának előkészítése, egy elektronikus földrajzinév-azonosító szótár/adatbázis elkészítése
Év: 2007–2012
Rövid leírás: A Magyarországon kívüli földrajzi nevek kodifikációja mint folyamatos szakmai és államigazgatási feladat a 20. század elején átkerült az utódállamok hatáskörébe. Ennek első és általános következménye az volt, hogy a továbbiakban mindenütt figyelmen kívül hagyták a magyar nyelvi és névtani szempontokat, többnyire a helyi magyar névhasználat gyakorlatát és a történeti hagyományt is, illetve a névadásban az államközpontúság elvét alkalmazták, ezért a geomorfológiailag együvé tartozó tájaknak az országhatárral elválasztott részét külön, saját néven nevezték: Pl.: Bene így lett Добросіля, Dercen Дрисино, Zápszony Заставне stb.
A helyzetet bonyolítja az is, hogy a magyarországi térképek névhasználata sem egységes, a múlt század folyamán többször is változott, ez elsősorban azzal függött össze, hogy a térképészeti gyakorlatban mennyire alkalmazták az államközpontúság elvét.
2007–2009-ben egy kárpátaljai földrajzinév-azonosító adatbázis létrehozása volt a cél, amely az alábbi földrajzi nevek adott államnyelvi (ukrán) és magyar névváltozatait tartalmazza: a településeknél nagyobb adminisztratív-közigazgatási egységek nevek; tájnevek; a földfelszín természetes alakulatainak megnevezései (domborzati nevek, víznevek). A korpusz összeállításának nem volt célja a kizárólag történeti anyag összegyűjtése.
Az alprogramban megfogalmazottak „végterméke” egy kárpátaljai földrajzinév-korpusz lett, amely a későbbiekben számos területen is hasznosítható. Habár nem minden magyarlakta település kapta vissza régi nevét, az eddig elért eredmények bizakodásra adnak okot a többi település nevének megváltoztatását illetően.
Megrendelő/támogató: Magyar Tudományos Akadémia (Határon Rúli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogram)
Megjelent publikációk:
Molnár D. István 2014. A kárpátaljai magyar településnevek változása a XX. század folyamán. In: Beregszászi Anikó – Hires-László Kornélia szerk. Meszelt falakon túl: Születésnapi köszöntő kötet Kótyuk István tiszteletére. Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 131–150.
Pintér Tibor 2003. Amit a modern nemzeti korpuszokról tudni kell. Fórum Társadalomtudományi Szemle 5/3, 71–84.
Pintér Tibor 2005. A Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz határon túli magyar alkorpusza. Gondolatok és tapasztalatok. Kézirat.
Szoták Szilvia 2005. Fejezetek a kisebbségi magyar nyelvhasználat összehasonlító vizsgálatából. Határtalanítás; őrvidéki szavak magyarországi szótárakban. Keményfi Róbert szerk., Osztrák források – magyar kutatók, Österreichische Quellen – Ungarische Forscher. Debrecen–Bécs: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke–Collegium Hungaricum
Csernicskó István 2004a Gondolatok a nyelvi egységről és a nyelvi változatosságról. Beregszászi Anikó–Csernicskó István, … itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról, 110–117. Ungvár: PoliPrint.
Péntek János 2004. A magyar nyelv szótárai, nyelvtanai, kézikönyvei és a határon túli magyar nyelvváltozatok. Az MTA határon túli kutatóállomásainak feladatait is ellátó nyelvi irodák állásfoglalása. Magyar Tudomány 49, 724–726.