Az Intézet története

A Hodinka Antal Intézet 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. A Hodinka Antal Intézet tagja a Termini Kutatóhálózatnak, amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket. A kutatóintézet a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. Az intézetet a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Beszélhetünk-e nyelvi tudatosságról a kárpátaljai kétnyelvű gyermekek nevelésekor? Könyvismertető jelent meg

Az Anyanyelv-pedagógia lektorált szakfolyóirat legújabb, 2021. évi 1. számában részletes ismertetőt olvashatunk Karmacsi Zoltán „Róka у лісі живе” Stratégiák az etnikailag heterogén családokban nevelkedő gyermekek nyelvi szocializációjában Kárpátalján monográfiájáról.  „A kötet nem kész receptet kínál a hatékony nyelvtanuláshoz, nyelvelsajátításhoz, de nem is lehet ez a célja. Már azzal is sokat tesz, hogy helyzetképet ad a… Bővebben »

21. Élőnyelvi Konferencia: már nyilvános meghívott előadóink névsora

Amint arról már korábban beszámoltunk, újra elindult a jelentkezés a 21. Élőnyelvi Konferenciára, mely a kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel online formában kerül megrendezésre. A konferencia plenáris szekciójában négy ország méltán neves nyelvészeinek, kutatónak előadásait hallgathatják majd az érdeklődők. Előadóink teljes listája itt tekinthető meg. A konferenciával kapcsolatos információkért és legfrissebb hírekért keressék honlapunkat.

Eredményes részvétel a XXXV. OTDK-án

2021-ben is megrendezésre került a magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók legrangosabb tudományos megmérettetése, a XXXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, mely más rendezvényekhez hasonlóan az online térben valósulhatott meg. A Társadalomtudományi szekcióra április 14-16. között került sor, melynek házigazdája ezúttal a Budapesti Metropolitan Egyetem volt. Az ide benyújtott és elfogadott 339 dolgozatot, kisebb alszekciókra bontva mutathatták… Bővebben »

Újra lehet jelentkezni a 21. Élőnyelvi Konferenciára

A koronavírus járvány miatti folyamatos bizonytalanságok következtében a 21. Élőnyelvi Konferencia szervezőiként hosszas tépelődés után úgy határoztunk, hogy az eseményt 2020 októberéről a következő évre halasztjuk. Mivel a járványügyi helyzet továbbra sem teszi lehetővé a biztonságos személyes találkozást, ezért a konferencia online formában, Zoom platformon kerül megrendezésre. Az eseményt továbbra is II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról… Bővebben »

Ukrán nyelvű publikáció jelent meg

Még 2020-as kiadásként ugyant, de a napokban jelent meg a Vinnyicai Állami Pedagógia Egyetem lektorált, minősített szakfolyóiratának (Наукові фахові видання) 31. kiadványa, Nyelvészet tematikában, melyben Márku Anita tanulmánya is helyet kapott. A tanulmány, mely ukrán nyelven jelent meg (Явища мовних контактів у мережевому мововживанні закарпатських угорців, 177-187. c) a kárpátaljai magyarok internetes kommunikációjában jelentkező kétnyelvűségi… Bővebben »

Elkészült a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezete?

A kárpátaljai magyar sajtó is hírt adott arról február 19-én, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra ébredt egy reggel, hogy „Ukrajnában szükség van az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogainak védelméről szóló törvény elfogadására, nem utolsósorban az ukrán társadalom megerősítése, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának a védelme érdekében”. Az elnök bejelentése nem volt hiábavaló, mert… Bővebben »

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62