Az Intézetről

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a  Termini Kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon túli kutatóműhelyeket. A Hodinka Kutatóközpont szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbiai (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézettel, az MTA Nyelvtudományi Intézettel, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézettel, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszékével stb.

A kutatóközpont a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia és a Rákóczi-főiskola támogatja anyagilag.

A kutatóintézet legfontosabb kutatási témái:
  • Ukrajna nyelvpolitikájának elemzése;
  • többnyelvűség Kárpátalján;
  • Kárpátalja nyelvi tájképe.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának Alapszabályzata

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 12. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


A magyar kisebbségek 100 éve – konferencia az MTA székházában

2022. szeptember 22-én és 23-án kerül megrendezésre A magyar kisebbségek 100 éve című konferencia az MTA Széchenyi téri épületének Dísztermében. Az esemény célja, a szervezők szavaival élve, hogy “az elmúlt 30 év kutatási eredményei alapján számot adjon a Kárpát-medencei magyar kisebbségek legtágabb értelemben vett (gazdasági, társadalmi, jogi, politikai és kulturális aspektusok) helyzetének alakulásáról 1920-tól 2020-ig.”… Bővebben »

Nyelvi tájképes „kalandok” északon

  A beregszászi székhelyű Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont már abban az időben végzett nyelvi tájképes elemzéseket, amikor a módszer még olyan fiatalnak számított, hogy nevesítve sem volt. A 2000-es évek elején, a rendszerváltást követően olyan fotókat gyűjtöttünk, ahol az egykori szovjet rezsimben használt orosz nyelv mellett megjelent az ukrán nyelv és szépen lassan átvette uralmát… Bővebben »

Műhelymunkákra került sor a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatban

Több mint két év után újra személyesen is találkozhattak a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és  a Termini Egyesület tagjai a rendszeres évi tavaszi találkozón. A szakmai tanácskozás első szakaszára 2022. május 27.-én Budapesten került sor, ahol a hálózat mindegyik nyelvi irodája, kutatóközpontja képviseltette magát: a Hodinka-intézetet Csernicskó István és Márku Anita képviselte. Az igazán vidám… Bővebben »

Kárpátaljai szerzők a 93. Ünnepi Könyvhéten

2022. június 9–13. között kerül megrendezésre a 93. Ünnepi Könyvhét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezésében. Magyarország egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozatának budapesti helyszíne a Vörösmarty tér és Duna-korzó területe lesz. A könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, zenés programokkal, dedikálásokkal tarkított rendezvényen kárpátaljai szerzők is képviseltetik magukat. A Méry Ratio Kiadó (Vigadó tér, 59.) pavilonjában június 11-én, szombaton 11… Bővebben »

Munkatársunk XXIII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemen

A veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán 2022. május 23–26 között immár 23. alkalommal került megrendezésre a Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem, melyen számos országból érkezett előadók mutatták be kutatásaik eredményeit. Az eseményen olyan méltán elismert nyelvészek tartottak plenáris előadást, mint Jasone Cenoz, Durk Gorter, Elizabeth Lanza vagy Brian MacWhinney. A nemzetközi konferencia résztvevői angol… Bővebben »

A Debreceni Egyetemen tartottunk előadást a kárpátaljai helyzetről

Az ukrán-orosz háború kitörése óta a kárpátaljai magyarság korábban kialakult nehéz helyzete tovább romlott. Hires-László Kornélia, az intézet vezetője 2022. május 2-án a Debreceni Egyetem szociológia szakos hallgatóinak tartott előadást Beregszász a háború árnyékában címmel, melyben elsősorban az ukrajnai kisebbségek jelenlegi helyzetét mutatta be, külön hangsúlyt fektetve a magyarság számára rendkívül fontos szerepet betöltő, Vérke-parti… Bővebben »

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2022 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62