Az Intézetről

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a  Termini Kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon túli kutatóműhelyeket. A Hodinka Kutatóközpont szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbiai (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézettel, az MTA Nyelvtudományi Intézettel, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézettel, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszékével stb.

A kutatóközpont a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia és a Rákóczi-főiskola támogatja anyagilag.

A kutatóintézet legfontosabb kutatási témái:
  • Ukrajna nyelvpolitikájának elemzése;
  • többnyelvűség Kárpátalján;
  • Kárpátalja nyelvi tájképe.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának Alapszabályzata

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


Mit tartogat számunkra a 21. Élőnyelvi Konferencia?

A konferencia még 2019-ben először közzétett felhívásában Kontra Miklós (1998) szavait idéztük: “Tabut feszeget és méhkasba nyúl, aki a kisebbségben élő magyarok nyelvét kutatja a XX. század utolsó évtizedében (…), mert a magyar nyelvtudomány a Trianont követő hét évtizedben a kétnyelvűségbe került kisebbségi magyarok nyelvhasználatát nemigen vizsgálta tudományos objektivitással”. Azóta már jóval többet tudunk Trianon… Bővebben »

Magyar-magyar szótár: megbeszélést tartott a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatba tömörült kutatóállomásoknak kezdettől fogva egyik kiemelt kutatási témája  a kisebbségi magyar nyelvváltozatok sajátos szókészletének gyűjtése, vizsgálata, elemzése. Ennek eredményeként létrehoztuk és folyamatosan fejlesztjük a Magyar-magyar szótárt és adatbázist. Ebben a jelenleg 5172 szócikket tartalmazó lexikográfiai adattárban azokat a magyarországiaktól eltérő, idegen eredetű és belső keletkezésű szavakat és szójelentéseket igyekszünk összegyűjteni,… Bővebben »

Számvetés az elmúlt 30 évről

Ukrajna idén ünnepli függetlenné válásának 30. évfordulóját. Az évfordulók kapcsán érdemes számvetést készíteni, gondolták a Kárpáti Igaz Szó szerkesztői, és ezzel a céllal és szándékkal indítottak sorozatot a lapban. A sorozat első része az ukrajna kisebbségi jogalkotás 30 évét tekinti át alapos részletességgel. A második rész a kárpátaljai magyarok demográfiai helyzetét elemzi három évtized folyamatait… Bővebben »

A magyar, mint többközpontú nyelv – nemzetközi konferencián vettünk részt

Amint arról hírt adtunk, 2021. augusztus 26-27-én került megrendezésre a 9thInternational Conference on Pluricentric Languages and their Non-Dominant Varieties 2021 online konferencia, melynek A magyar, mint többközpontú nyelv szekciójának előadói között a Rákóczi-főiskola munkatársai is jelen voltak. Csernicskó István, Márku Anita és Máté Réka The (online) dictionary of pluricentric Hungarian című előadásában a magyar nyelv többközpontúságát a Termini magyar-magyar szótár bemutatásával… Bővebben »

Nemzetközi online konferencián veszünk részt

2021. augusztus 26–27. között kerül megrendezésre a 9thInternational Conference on Pluricentric Languages and their Non-Dominant Varieties 2021 címet viselő nemzetközi konferencia. A többközpontú nyelvek tématikája köré szervezett tanácskozás a járványügyi helyzet miatt idén online platformon zajlik. A konferencia második napján (augusztus 27-én) A magyar, mint többközpontú nyelv szekcióban három előadás a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar… Bővebben »

Családias workshop az első 20 évről

20 évvel ezelőtt, 2001-ben jött létre a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózata ukrajnai intézeteként. A kerek évforduló apropóján gyűltek össze a központ munkatársai Polenán augusztus 21–22-én, hogy egy családias hangulatú workshop keretében emlékezzenek az együtt töltött első 20 év szakmai kihívásaira, a közösen végzett kutatásokra, a legemlékezetesebb eseményekre. A… Bővebben »

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62