Az Intézetről

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a  Termini Kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon túli kutatóműhelyeket. A Hodinka Kutatóközpont szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbiai (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézettel, az MTA Nyelvtudományi Intézettel, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézettel, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszékével stb.

A kutatóközpont a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia és a Rákóczi-főiskola támogatja anyagilag.

A kutatóintézet legfontosabb kutatási témái:
  • Ukrajna nyelvpolitikájának elemzése;
  • többnyelvűség Kárpátalján;
  • Kárpátalja nyelvi tájképe.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának Alapszabályzata

Névadónk

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 12. – Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  • a szláv-magyar kapcsolatok története
  • Pécs város története
  • a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
Főbb művei:
  1. A rutének
  2. Cseh források
  3. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  4. A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  5. Szláv források (1898)
  6. A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  7. Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  8. A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  9. Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  10. Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  11. A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  12. Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  13. A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  14. A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  15. A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás a MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  16. Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  17. A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  18. Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  19. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  20. Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  21. Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  22. Ruszin - magyar igetár (1945)


A Debreceni Egyetemen tartottunk előadást a kárpátaljai helyzetről

Az ukrán-orosz háború kitörése óta a kárpátaljai magyarság korábban kialakult nehéz helyzete tovább romlott. Hires-László Kornélia, az intézet vezetője 2022. május 2-án a Debreceni Egyetem szociológia szakos hallgatóinak tartott előadást Beregszász a háború árnyékában címmel, melyben elsősorban az ukrajnai kisebbségek jelenlegi helyzetét mutatta be, külön hangsúlyt fektetve a magyarság számára rendkívül fontos szerepet betöltő, Vérke-parti… Bővebben »

Mozaikok a magyar nyelvhasználatból: megjelent a Hodinka-intézet legújabb tanulmánykötete

Mozaikok a magyar nyelvhasználatból címmel jelent meg a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont legújabb lektorált tanulmánykötete a Termini Egyesület gondozásában. “A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2021-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az elmúlt két évtizedben számos, az egész Kárpát-medencére is kiterjedő kutatási programban vettünk és veszünk részt. A nemzetközi kutatási projekteken kívül az intézetnek belső kutatásai és… Bővebben »

Csernicskó Istvánt az MTA külső tagjává választották

Az MTA 195. közgyűlésére 2022. május 2-4. között kerül sor. Ma, május 3-án száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.  Az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya új külső tagjai között üdvözölhetjük Csernicskó Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola… Bővebben »

Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat: vezetőségi online ülésre került sor

Megtartotta tavaszi vezetőségi ülését  a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat online formában 2022. április 26-án, kedden délután. Ezen a rövid és effektív ülésen a külhoni régiók nyelvi irodáinak vezetői, vagy képviselői voltak jelen; Péntek János és Benő Attila a Szabó t. Attila Nyelvi Intézetettől, Szoták Szilvia, az Imre Samu Nyelvi Intézettől, Lanstyák István a Gramma Nyelvi… Bővebben »

Szakmai gyakorlat a Hodinka-intézetben

A 2021/2022-es tanévtől kezdődően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének ukrán nyelv és irodalom magiszteri (MA) képzésén részt vevő hallgatók tudományos-kutatói gyakorlatának bázisintézete a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont lett. A Filológia Tanszék ukrán szakos hallgatói a szakmai gyakorlat során megismerkedhettek a legfőbb tudományos kutatási módszerekkel, továbbá azokkal a kutatásokkal, amelyeket a Hodinka-intézet… Bővebben »

Húsvéti üdvözlet

Áldott húsvéti ünnepet kívánnak a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai!

További bejegyzések

Képgaléria

08 IMG_0297 IMG_0296 IMG_0293 IMG_0290 IMG_0289 IMG_0288 IMG_0285 IMG_0284 IMG_0283

© 2022 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62