A Greifswaldi Egyetem Szlavisztikai Intézete From Visibility to Viability: Tracing Slavic LL in Turbulent Times címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát 2026. június 26–27. között. A rendezvény a nyelvi tájkép-kutatások aktuális kérdéseire, a közép- és kelet-európai nyelvi folyamatok közterületi megjelenésére, valamint a háború, a migráció, a nyelvpolitika és a társadalmi változások látható nyelvi következményeire irányította a figyelmet.
A konferencia külön hangsúlyt helyezett az ukrán nyelv láthatóságára, a szláv nyelvek nyelvi tájképben betöltött szerepére, valamint azokra a társadalmi, ideológiai és politikai folyamatokra, amelyek a nyelvek nyilvános térben való megjelenését alakítják. A kétnapos programban több ország kutatói mutatták be legfrissebb empirikus eredményeiket és elméleti megközelítéseiket.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kutatói két előadással képviselték intézményünket a rangos nemzetközi tanácskozáson. Június 26-án, a háború, megszállás és szekuritizáció nyelvi tájképes vonatkozásait tárgyaló panelben Csernicskó István és Hires-László Kornélia tartott előadást From Ideology to Visibility: Securitizing Language in Ukraine’s Semiotic Landscape címmel. Előadásuk azt vizsgálta, hogyan válik a nyelvpolitikai ideológia, a nemzetbiztonsági diskurzus és az államnyelv védelmének kérdése láthatóvá Ukrajna szemiotikai és nyelvi tájképében.
Június 27-én, az ukrán és keleti szláv nyelvek láthatóságával, percepciójával és nyelvi attitűdjeivel foglalkozó szekcióban Beregszászi Anikó és Vig Adrienn mutatta be Seeing Ukrainian: Visibility, Perception, and Language Ideologies in the Linguistic Landscape of Transcarpathia című előadását. Kutatásuk Kárpátalja nyelvi tájképén keresztül elemezte az ukrán nyelv láthatóságát, társadalmi értelmezését és a hozzá kapcsolódó nyelvi ideológiákat.
A részvétel célja az volt, hogy a kárpátaljai kisebbségi nyelvi tájkép elemzése nemzetközi szakmai kontextusban is megjelenjen, valamint hogy az intézet munkatársai és az egyetem kutatói előadásaik révén bekapcsolódjanak a nyelvi tájkép-kutatások aktuális európai diskurzusaiba. A konferencia lehetőséget adott arra is, hogy a kutatók nemzetközi összehasonlításban szerezzenek tapasztalatokat a kisebbségi nyelvek láthatóságának, a nyelvpolitikai változásoknak és a többnyelvű terek átalakulásának vizsgálatáról. A greifswaldi konferencián való részvétel hozzájárult ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösséget érintő nyelvi és társadalmi folyamatok a közép- és kelet-európai térség tágabb kutatási összefüggéseiben is értelmezhetővé váljanak.