Az Intézetről

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a  Termini Kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon túli kutatóműhelyeket. A Hodinka-intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbiai (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, horvátországi Glotta Nyelvi Intézet illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött több magyarországi és más nemzetközi kutatóközponttal, egyetemmel. Szoros együttműködésben valósultak és valósulnak meg kutatási projektek HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont – Kisebbségkutató Intézettel, a HUN-REN  Nyelvtudományi Kutatóközponttal, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézettel, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszékével stb.

A kutatóközpont a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik. A kutatóközpontot a Magyar Tudományos Akadémia és a Rákóczi-főiskola támogatja anyagilag.

A kutatóintézet legfontosabb kutatási témái:

  • A magyar nyelv helyzete Kárpátalján   
  • Identitás és nyelvhasználat 
  • Többnyelvűség Kárpátalján: elméleti és gyakorlati aspektusok. 
  • A többnyelvű Kárpátalja nyelvi tájképe  

 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának Alapszabályzata

ПОЛОЖЕННЯ про „Науково-дослідний центр імені Антонія Годинки” Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці ІІ

Hírek


  • Q1-es és D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban jelent meg a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársainak közös tanulmánya

    Q1-es és D1-es besorolású nemzetközi folyóiratban jelent meg a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársainak közös tanulmánya

    A Journal of Multilingual and Multicultural Development című rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársainak tanulmánya “Toponymy, language policy, and symbolic space in Hungary, Romania, and Ukraine: legal frameworks and linguistic landscapes” címmel. A publikáció a Language APL – Nyelvi akadálymentesítés a közéletben (HUSKROUA/23/S/3.1/011) című nemzetközi projekt kutatási eredményeihez kapcsolódik, és Bővebben

  • A kutatóközpont munkatársai az ASLA nemzetközi konferencián mutatták be Kárpátalja többnyelvűségét

    A kutatóközpont munkatársai az ASLA nemzetközi konferencián mutatták be Kárpátalja többnyelvűségét

    Az Umeåi Egyetemen 2026. május 7–8. között rendezték meg az ASLA, vagyis a Svéd Alkalmazott Nyelvészeti Egyesület országos szimpóziumát. A konferencia idei témája „The Role of Language in Challenging Times: Minority, Majority and Educational Perspectives” volt, amely a nyelv szerepét vizsgálta kisebbségi, többségi és oktatási nézőpontból a jelenkor társadalmi kihívásai között. Az ASLA célja az Bővebben

  • A nyelvi tájkép virtuális vonatkozásai c. konferencián vettünk részt

    A nyelvi tájkép virtuális vonatkozásai c. konferencián vettünk részt

    A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai aktívan részt vettek A nyelvi tájkép virtuális vonatkozásai című konferencián, amelyre 2026. április 30-án került sor a Selye János Egyetemen, Komáromban. Intézetünk munkatársai online kapcsolódtak be az eseménybe. A rendezvény a nyelvi tájkép kutatásának aktuális kérdéseire fókuszált, különös tekintettel a fizikai és virtuális terekben megjelenő nyelvhasználati jelenségekre. A konferencia Bővebben

  • Szakmai egyeztetés a KOMP kutatás aktuális kérdéseiről

    Szakmai egyeztetés a KOMP kutatás aktuális kérdéseiről

    Szakmai egyeztetésre került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen a KOMP kutatási program eredményeinek megvitatása kapcsán. A találkozón részt vett Orosz Ildikó, az egyetem elnökasszonya, Csernicskó István rektor, valamint Pallay Katalin, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont, és Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetői, akik a kutatás szakmai hátterét képviselték. A találkozó Bővebben

  • Egyeztetés a történelmi terminológia harmonizációjáról

    Egyeztetés a történelmi terminológia harmonizációjáról

    A 2026-ra tervezett terminológiai munka fő irányairól, a történelem tantárgy terminusainak harmonizációjáról és a kapcsolódó szerkesztési feladatokról tartottunk megbeszélést. Bővebben

  • Családbarát felsőoktatás: lezárult a nemzetközi projekt, a Rákóczi Egyetem is bemutatta eredményeit

    Családbarát felsőoktatás: lezárult a nemzetközi projekt, a Rákóczi Egyetem is bemutatta eredményeit

    2026. január 30-án Budapesten került sor a gyermeket nevelő, családos hallgatók felsőoktatási támogatását célzó Erasmus+ projekt zárókonferenciájára. Az eseményen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemet Hires-László Kornélia és Szilágyi László képviselte. A rendezvényt Herbert Gábor (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) nyitotta meg, majd Varga-Bajusz Veronika (Kulturális és Innovációs Minisztérium – felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért, fiatalokért felelős Bővebben

  • Sikeresen lezajlott a DROP projekt második nemzetközi partnertalálkozója

    Sikeresen lezajlott a DROP projekt második nemzetközi partnertalálkozója

    A DROP projekt (hallgatói lemorzsolódást előrejelző program) második nemzetközi partnertalálkozójára 2026. január 29–30. között került sor, amelynek a szlovákiai Selye János Egyetem adott otthont. A találkozó célja a projekt eddigi előrehaladásának áttekintése, a kutatási eredmények bemutatása, valamint a további szakmai feladatok egyeztetése volt. A korábbi partnertalálkozóhoz hasonlóan ezúttal is mind a négy partnerintézmény kutatói képviseltették Bővebben

  • Nyelvi láthatóság a határtérségben: kisebbségi nyelvű helységnevek Magyarországon, Romániában és Ukrajnában

    Nyelvi láthatóság a határtérségben: kisebbségi nyelvű helységnevek Magyarországon, Romániában és Ukrajnában

    A helységnevek nyilvános megjelenése nem csupán tájékozódási vagy adminisztratív kérdés. A településnév a köztereken, útjelző táblákon és hivatalos felületeken egyszerre hordoz gyakorlati és szimbolikus jelentést: jelzi egy közösség helyi jelenlétét, történeti kötődését és azt is, hogy a kisebbségi nyelvi jogok milyen mértékben válnak láthatóvá a mindennapi nyilvános térben. A történetileg többnyelvű határvidékeken ezért a helységnevek Bővebben

  • A magyar nyelv Kárpát-medencei sokszínűsége interaktív megközelítésben

    A magyar nyelv Kárpát-medencei sokszínűsége interaktív megközelítésben

    2025 novemberében, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójához kapcsolódó emlékév keretében volt látogatható Budapesten, az MTA Székházában A magyar nyelv a Kárpát-medencében című interaktív kiállítás. A tárlat interaktív eszközökkel mutatta be a magyar nyelv helyzetét a Kárpát-medencében, különös figyelmet fordítva a határon túli, többnyelvű magyar közösségekre. A kiállítás rávilágított az anyanyelv fogalmának eltérő értelmezéseire, Bővebben