A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont és a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont negyedszázados munkásságát ünnepelték 2026. október 28-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A rendezvény az egyetem fennállásának harmincadik évfordulójához kapcsolódó jubileumi programsorozat részeként adott alkalmat a közös indulás felidézésére és az elért eredmények áttekintésére.
A két kutatóközpont története közös alapokból, a LIMES Társadalomkutató Intézet munkájából indult. Az ebből kialakuló két önálló műhely létrehozását Soós Kálmán és Csernicskó István azon meggyőződése vezérelte, hogy a felsőoktatásnak saját tudományos kutatásokra és eredményekre kell épülnie. A kutatóközpontok ennek intézményes kereteit teremtették meg: lehetőséget biztosítottak a kárpátaljai magyar közösséget érintő kérdések rendszeres vizsgálatára, a kutatási eredmények közlésére és a tudományos utánpótlás nevelésére.
A Hodinka Kutatóközpont megalakulása szorosan kapcsolódott a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat kiépítéséhez. A magyar nyelv határtalanításának programjára épülő hálózat célja, hogy a nyelvészeti kutatások az egész magyar nyelvközösségre kiterjedjenek, és a kisebbségi helyzetben élő magyar közösségek nyelvi sajátosságai is megjelenjenek a szótárakban, kézikönyvekben és tudományos leírásokban. A hálózat a Hodinka Kutatóközpont mellett a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetet, a Gramma Nyelvi Irodát, az Imre Samu Nyelvi Intézetet, a Verbi Nyelvi Kutatóműhelyt és a Glotta Nyelvi Intézetet fogja össze. A Hodinka Kutatóközpont napjainkban is aktív résztvevője a közös kutatásoknak, a szótári és terminológiai munkálatoknak, valamint a Kárpát-medence magyar nyelvészeti műhelyei közötti együttműködésnek.
Külön megtiszteltetést jelentett számunkra, hogy rendezvényünket a Magyar Tudományos Akadémia küldöttségének tagjai is megtisztelték jelenlétükkel: Borsos Balázs, az MTA rendes tagja, társadalomtudományi alelnöke; Kocsis Károly, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke; valamint Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság titkára. Kocsis Károly köszöntőjében méltatta a két műhely hozzájárulását a kárpátaljai magyar tudományossághoz. Csernicskó István rektor és Szakál Imre rektorhelyettes a kutatóközpontoknak az egyetem fejlődésében, a tudományos eredmények gyarapításában és a fiatal kutatók szakmai pályájának alakításában betöltött szerepét hangsúlyozta.
A program a névadók tudományos örökségének felidézésével folytatódott. Lehoczky Tivadar életét és munkásságát Molnár D. Erzsébet, Csatáry György és Rácz Béla közös előadása mutatta be, Hodinka Antal munkásságát pedig Gazdag Vilmos ismertette. A két tudós szerteágazó kutatásai a régió múltjának, közösségeinek és kulturális örökségének megismerését szolgálták. Ezt a sokoldalúságot viszi tovább a nevüket viselő két kutatóközpont is: saját kutatási területeik művelése mellett több tudományág eredményeit és módszereit kapcsolják össze Kárpátalja nyelvi és társadalmi folyamatainak feltárásában.
A két kutatóközpont elmúlt huszonöt évének eredményeit Pallay Katalin és Hires-László Kornélia intézetvezetők foglalták össze. A Hodinka Kutatóközpont bemutatásában hangsúlyt kapott a kárpátaljai magyar nyelvhasználat, a többnyelvűség, az oktatás és a nyelvi jogok kutatása, valamint az eredmények közösségi hasznosítása. A negyedszázados munkát összegző áttekintés 31 kutatási és fejlesztési programtételt fogott össze; a munkatársak szakmai jelenléte pedig 24 ország 64 településéhez és több mint 300 eseményhez kapcsolódott. A könyvek, tanulmányok és kutatási jelentések mellett szótárak, adatbázisok és nyelvhasználati útmutatók készültek. A nemzetközi folyóiratokban megjelenő publikációk növekvő száma mellett továbbra is fontos cél a magyarországi és ukrajnai szakmai közönség megszólítása.
Bár a két műhely önálló kutatási profillal rendelkezik, munkájuk számos ponton találkozik. A nyelvhasználat, az oktatás és a társadalmi folyamatok összefüggéseinek megértése gyakran több tudományterület együttműködését igényli. Ennek egyik legújabb példája a kárpátaljai magyar tanulók kompetenciavizsgálata, amely megmutatta, milyen eredményekhez vezethet a kutatásszervezési tapasztalatok és a különböző szakmai megközelítések összekapcsolása. Egy ilyen volumenű felmérés megvalósítása, az adatok közös elemzése és az eredmények kötetbe rendezése a két kutatóközpont együttműködésének kézzelfogható eredménye.
A rendezvényen a két kutatóközpont legújabb kiadványainak bemutatására is sor került. Lehocki-Samardžić Anna, a horvátországi Glotta Nyelvi Intézet vezetője, az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem rendkívüli tanára mutatta be a Hires-László Kornélia és Pallay Katalin szerkesztette KOMP – Kompetenciák társadalmi kontextusban. A kárpátaljai magyar tanulók kompetenciamérési eredményei és háttértényezői című kötetet. A kiadvány a tanulói teljesítményeket a családi, iskolai és települési háttértényezőkkel összefüggésben elemzi, hozzájárulva a kárpátaljai magyar oktatás helyzetének megértéséhez és fejlesztési lehetőségeinek feltárásához. Ezt követte a Molnár D. István és Dmitrienkó Dániel szerkesztette Az ungvári Kálvária temető magyar vonatkozású síremlékei című kiadvány bemutatása.
A tudományos utánpótlás nevelése mindkét kutatóközpont számára az alapítás óta meghatározó feladat. A hallgatók és fiatal kutatók bevonásával olyan szakmai közösség építésére törekednek, amely lehetőséget ad a kutatási tapasztalatok átadására, az önálló tudományos munka elsajátítására és új kutatói életpályák elindítására. A cél ma is az, hogy a következő nemzedék felkészült, a helyi közösség iránt elkötelezett oktatói és kutatói gárdára támaszkodhasson, és maga is tovább gyarapítsa a kárpátaljai magyar tudományosság eredményeit.
A közös születésnapi rendezvény lehetőséget teremtett arra is, hogy köszönetet mondjunk egykori és jelenlegi munkatársainknak, kutatásaink résztvevőinek, partnereinknek és támogatóinknak. Az elmúlt huszonöt év eredményei az ő hozzájárulásukkal születtek, és közös alapot jelentenek a további kutatásokhoz.