Az Umeåi Egyetemen 2026. május 7–8. között rendezték meg az ASLA, vagyis a Svéd Alkalmazott Nyelvészeti Egyesület országos szimpóziumát. A konferencia idei témája „The Role of Language in Challenging Times: Minority, Majority and Educational Perspectives” volt, amely a nyelv szerepét vizsgálta kisebbségi, többségi és oktatási nézőpontból a jelenkor társadalmi kihívásai között. Az ASLA célja az alkalmazott nyelvészeti kutatások támogatása, a nyelvhasználathoz kapcsolódó gyakorlati problémák feltárása, valamint a kutatók közötti nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítése.
A konferencia központi kérdésköre a többnyelvűség volt, amely különösen fontos kutatási terület a kárpátaljai magyar közösség szempontjából is. Kárpátalja olyan régió, ahol a mindennapi nyelvhasználatban, az oktatásban, a nyelvi tájképben és az intézményi kommunikációban egyaránt jelen van a többnyelvűség, ugyanakkor a háborús helyzet, a nyelvpolitikai változások és az oktatási kihívások új megközelítéseket tesznek szükségessé.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai két előadással vettek részt a konferencián. Hires-László Kornélia és Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora, a Filológia Tanszék professzora „Competency Assessment in Minority Hungarian Education: Challenges and Opportunities in Ukraine” címmel tartottak közös előadást. Előadásukban a kisebbségi magyar oktatásban végzett kompetenciamérések kérdéseit, azok ukrajnai kihívásait és lehetőségeit mutatták be.
A másik előadás „The Linguistic Landscape of Transcarpathia: Multilingualism and Language Policy in Times of War” címmel hangzott el, Lőrinc Ingrid és Vig Adrienn közös munkájaként. Az előadás Kárpátalja nyelvi tájképét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogyan jelenik meg a többnyelvűség és a nyelvpolitika a háborús időszakban, valamint milyen változások figyelhetők meg a közterek, intézmények és települések nyelvi megjelenítésében.
A konferencián való részvétel fontos lehetőséget biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és társadalmi helyzete nemzetközi szakmai közegben is láthatóvá váljon. Az elhangzott előadások hozzájárultak annak bemutatásához, hogy a többnyelvűség Kárpátalján nem csupán nyelvészeti jelenség, hanem a kisebbségi közösség mindennapi életének, oktatási lehetőségeinek és nyelvi jogainak egyik meghatározó kérdése is.
