MILYEN LEHET AZ UKRÁN NYELVPOLITIKA A VÁLASZTÁSOK UTÁN? Helyzetelemzés kitérőkkel (1. rész)

Megelőlegezett bizalom és nagyfokú bizonytalanság

Május vége óta új elnöke van Ukrajnának, és a júliusi parlamenti választások eredményei alapján a Verhovna Radában is a Zelenszkij mögött álló párt alkothatja a legnagyobb frakciót. A kárpátaljai magyarok azonban ebben a ciklusban már nem rendelkeznek majd parlamenti képviselettel. Mire számíthat közösségünk ebben a helyzetben az utóbbi két évben számos konfliktust okozó nyelvpolitika területén? Megtörténik-e az oktatási törvény 7. cikkelyének és a 2019 tavaszán elfogadott államnyelvi törvénynek a módosítása, lesz-e irányváltás az állami nyelvpolitikában? Milyen nyelvpolitika volna egyaránt kedvező Ukrajna és a kárpátaljai magyarok számára? Milyen lehet az ukrán és a kisebbségi nyelvek közötti viszony? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csernicskó Istvánnal, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjével, akinek egyik fő kutatási témája az ukrajnai nyelvpolitika és a magyar nyelv helyzete Kárpátalján.

– Jól emlékszünk arra, hogy az elnöki mandátuma vége felé közeledő Porosenko, szoros együttműködésben a ciklusa lejártához érkező parlamenttel, több olyan jogszabályt támogatott, amelyek kedvezőtlenül érintették a kárpátaljai magyarok nyelvi jogait. Elsősorban a 2017-es oktatási törvény 7. cikkelyére és a 2019 áprilisában megszavazott államnyelvi törvényre utalhatunk, de jelzésértékű volt a 2012-es nyelvtörvény hatályon kívül helyezése is 2018 elején. Ön szerint a hatalomváltást követően számíthatunk-e gyökeres vagy legalább érdemi fordulatra Kijev ukránosító nyelvpolitikájában?

– Őszinte leszek: alig egy héttel a parlamenti választások után, az új parlament és kormány megalakulása előtt fogalmam sincs, milyen irányt vesz majd az új hatalom nyelvpolitikája.

– Az elnökválasztási kampány előtt és után Volodimir Zelenszkij elnök környezetében elhangzottak olyan ígéretek, amelyekből arra következtethetünk, hogy felülvizsgálják az államnyelvről szóló jogszabályt. Vagy ezt nem kell komolyan venni?

– Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában eddig az volt a hagyomány, hogy a választási kampány során tett ígéretek megvalósítása helyett az új hatalom inkább egyensúlyozó taktikát választott: az egyik döntésével megpróbálta kiszolgálni az ukránosítást erőltető nemzeti-nacionalista szavazókat, a másikkal azonban gesztusokat tett az orosz ajkú tömegek felé. A nyelvtörvénnyel kapcsolatos ígéret mellett például olyat is hallhattunk az új elnöktől, hogy védelmezni fogja az ukrán nyelvet. Nyilván meg kell várnunk, kik kerülnek a nyelvpolitika alakulása szempontjából is lényeges posztokra (kormányfő, oktatási miniszter, kultuszminiszter stb.), és azt is, melyek lesznek e téren az első lépések, de attól tartok, ez az ukrajnai hagyomány folytatódni fog. Bármekkora többséget tudhat maga mögött az elnök a parlamentben, politikai megfontolásokból nem engedheti meg magának, hogy magára haragítsa akár az ukránosítást váró, akár a kisebbségi nyelvi jogok helyreállítását remélő választókat, tekintettel arra, hogy előbb vagy utóbb (legkésőbb jövő októberben) helyhatósági választások is várnak ránk, és az elnök pártja nyilván a régiókban és a helyi szinteken is szeretne minél előnyösebb pozíciókat szerezni. Persze az is elképzelhető, hogy most kivételesen az lesz az új hatalom célja, hogy teljesítse választási ígéreteit. Csakhogy konkrét és egyértelműen számon kérhető ígéreteket nem kaptunk sem az elnökválasztási, sem a parlamenti kampány során, így nehéz bármit is számon kérni. Szóval, nem tudjuk, vagy legalábbis én nem tudom, milyen lesz az új kormányzat nyelvpolitikája.

– Az sem ad reményre okot, hogy Zelenszkij a beiktatási beszédének több pontján is orosz nyelvre váltott?

– Erre balgaság volna feltétlen optimizmust alapozni. Öt évvel ezelőtt Porosenko is tett gesztusokat, például újévi beszédébe néhány mondatot oroszul tűzött be, de regnálásának elején még azt is hangoztatta, hogy oroszul ugyanolyan jól lehet szeretni Ukrajnát, mint ukránul, s jól tudjuk, később milyen irányt vett a nyelvpolitikája. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy az újonnan megválasztott elnök is ukránosításba kezd hamarosan, hanem csak azt jelzem, hogy az ukrán politikában sok minden elképzelhető.

– Az se erősíti az optimizmust, hogy az új elnök orosz anyanyelvű és nem ukrán etnikai gyökerekkel rendelkezik, vagyis személyesen is érintett a kisebbségi kérdésben?

– Az elnök elsősorban politikus, s csak sokadik szempontként jöhet számításba az, hogy milyen az anyanyelve vagy a nemzetisége. Főként igaz ez Ukrajnában, ahol az előző öt államelnök között több is volt, aki nem anyanyelvként beszélte az ukránt, és aki családi körben az oroszt részesítette előnyben, mégis ukránosító politikát folytatott. Vagy emlékezhetünk arra is, hogy a többszörös miniszterelnök és sokszoros államfő-jelölt Julija Timosenko, aki például az exelnök Leonyid Kucsmához vagy a megbuktatott Viktor Janukovicshoz hasonlóan csak felnőttkorában tanult meg ukránul, kormányfőként hogyan erőltette az ukránosítást. Várjuk meg, milyen konkrét lépéseket tesz az új hatalom, és majd kiderül, milyen irányba indulnak.

– Sokan úgy vélik, a Porosenko éránál csak jobb jöhet, már ami a nyelvpolitikát illeti.

– A Zelenszkijre és pártjára a kárpátaljai magyarok lakta településeken leadott nagyszámú szavazat is optimista várakozásokra utal. Az emberek arra számítanak, hogy minden jobbra fordul. Remélem, igazuk lesz. Én egyelőre várakozó állásponton vagyok.

Folyt. köv.

-hai-

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62