Amikor a kisebbségek nyelvi jogairól beszélünk, gyakran hivatkozunk a nemzetközi egyezményekre, az európai standardokra. Kontra Miklós legfrissebb írásában azonban amellett érvel, hogy a jelenlegi nemzetközi emberi jogi dokumentumok és a nyelvi jogokról szóló hangzatos nyilatkozatok sajnos nem bizonyultak különösen hatékonynak, amikor a kisebbségek nyelvi jogainak védelméről esik szó.
A kárpátaljai nyelvi, nyelvpolitikai helyzetet jól ismerő kutató (Linguistic) Human Rights and/or Security Policy című, a Foreign Policy Review 2021. évi 2. számában megjelent tanulmányában az utóbbi évek ukrajnai nyelvpolitikai történéseit példaként mutatva be jut arra a következtetésre, hogy a biztonságpolitikai érvek sem jogosítanak fel arra, hogy a kisebbségek már létező nyelvi jogait szűkítse egy állam.