Sokunknak bizony Kárpátalja a világ közepe… hiába állítja egy újonnan megjelent impozáns kiadvány ajánlója ennek az ellenkezőjét, így jó szívvel ajánljuk az olvasók, szakemberek, politikai tisztségviselők figyelmébe
Fedinec Csilla – Csernicskó István: Nyelvi kirakós Kárpátaljáról. Történelmi és politikai dimenziók (1867–2019). Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – Gondolat Kiadó, 2020. ISBN 978-963-556-081-3
című kiadványát.
Kárpátalja nem a világ közepe, ahogyan hinni szeretnénk, hanem annak a világnak a pereme, amelyik a nem egészen 13 ezer négyzetkilométeres kis hazát birtokolta a 19. század utolsó harmadától – a 682 ezer négyzetkilométeres Osztrák–Magyar Monarchia, a 140 ezer négyzetkilométeres első és második Csehszlovák Köztársaság, a második világháború alatt a 172 ezer négyzetkilométeres Magyar Királyság, majd a 22,4 millió négyzetkilométeres Szovjetunió és végül a 600 ezer négyzetkilométeres Ukrajna. Mítosz, hogy több mint százféle nemzetiség képviselői élnek itt, tény, hogy a lakosság abszolút többségét szlávok alkotják, a magyarok pedig mindig számbeli kisebbségben voltak. Az etimológiát és az intimológiát sem nélkülözve jutunk el a kisember nyelvi kompetenciájától a közösségi nyelvi jogokig, fókuszban a mindenkori politikai szándékokkal és azok következményeivel. A korszakátmenetekből hiányzott a peripetikus elem, és tagadhatatlan volt a megelőzővel szembeni önmeghatározás nyílt vagy látens igénye. Így bizony mindig is kevés volt az élethez elsütni a viccet: hány nyelvet ismer? Hármat: beszél, olvas, ír az anyanyelvén.
A kötet ITT rendelhető meg.
Forrás: https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/hirek/2020/12/megjelent-fedinec-csilla-es-csernicsko-istvan-nyelvi-kirakos;