Sokat olvashattunk az elmúlt napokban az érettségi vizsgák kapcsán arról, hogy Magyarországon az idei évtől tartalmában és szerkezetében is változott a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga. Főleg az írásbeli feladatsorok alakultak át mind középszinten, mind emelt szinten, mint ahogy korábban arról mi is beszámoltunk.
Kevesebbet hallani viszont arról, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban is megváltozott a magyar nyelv érettségi vizsga követelményrendszere az idei tanévben. Magyarországi és kárpátaljai oktatáspedagógusok egyeztetése előzte meg a változást, aminek egyik fontos célja, amellett, hogy a használható, kurrens tudásra akar alapozni, hogy a kárpátaljai magyar nyelv érettségi vizsga és a magyarországi magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga követelményrendszere, a vizsga tartalma, a vizsgafeladatok felépítése hasonló legyen Kárpátalján és az anyaországban. Ha ez megvalósul, akkor eltűnhet az a szakadék, ami a kárpátaljai magyar gyerekek érettségi vizsgája és egy magyarországi magyar érettségi vizsga között húzódik hosszú ideje.
A magyarországi magyar érettségi feladatok az idei évtől még az eddigieknél is kompetencia-központúbbak, s a gyakorlati nyelvhasználatra helyezik a hangsúlyt az elvont ismerettartalmak visszakérdezése helyett. Ez a változás abból a nemzetközi példák által is megerősített helyes felismerésből származik, hogy az érettségizők több mint 90 százaléka nem fog később irodalomtudománnyal vagy nyelvészettel foglalkozni, vagyis semmi hasznát nem veszi a bebiflázott nyelvtani szabályoknak, a mondatelemzések sémáinak, vagy irodalmi életrajzok adatainak. A többség számára sokkal fontosabb, hogy helyesen tudjanak értelmezni hétköznapi szövegeket, és képesek legyenek gyakorlati helyzetekben megfelelő szövegeket írni. A középszintű vizsga ezért egy szövegértési feladatsort, egy köznapi szövegalkotási feladatot, valamint egy műelemzés feladatot tartalmaz. A szövegértési feladatok mindig hétköznapi szövegekhez kapcsolódnak, ez lehet egy sütés-főzésről szóló újságcikk, egy ismeretterjesztő írás, egy interjúrészlet stb.
A köznapi szövegalkotás az jelenti, hogy választhatnak a diákok egy szituációhoz és műfajhoz kötött szövegalkotás, illetve egy érvelésre épülő szövegalkotás között. A műelemzés pedig egy irodalmi mű (vers, novella, prózarészlet) elemzése, vagy két mű összehasonlító elemzése 400–800 szóban. Változások lettek az értékelésben is, például a jó helyesírást ezután jutalmazzák a javítás során.
Ehhez, s egyben a vonatkozó ukrajnai követelményekhez igazodva a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar tanszékének munkacsoportja a Megyei Pedagógustovábbképző Intézet felkérésére elkészítette a magyar nyelv írásbeli érettségi vizsga kárpátaljai követelményrendszerét és a vizsga leírását (itt megtekinthető).
A vizsgán egy 100 pont értékű három részből álló feladatlapot kapnak a tanulók.
A feladatlap első feladata egy SZÖVEGÉRTÉSI FELADATSOR, ami hétköznapi szöveghez, ismeretterjesztő, publicisztikai szöveghez kapcsolódik..
A feladatlap második feladata ÉRVELÉS VAGY GYAKORLATI SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT.
A feladat a következő lehet a tanuló választása szerint:
- A) ÉRVELÉS: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
- B) GYAKORLATI SZÖVEGMŰFAJ: gyakorlati szöveg alkotása megadott műfajban, témában, megadott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek:
Motivációs levél,
Hivatalos témájú levelek (kérvény, panaszos levél)
Hozzászólás szövege
Vitaindító szöveg
Nyilvános beszéd szövege (pl. kampánybeszéd, ünnepi beszéd)
Ajánlás
Programterv szövege
Publicisztikai műfajok: esszé, riport, glossza,
Önéletrajz fajtái.
stb.
Mindkét választható feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet.
A feladatlap harmadik feladata MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEGALKOTÁS.
A vizsgázó feladata egy szépirodalmi stílusú szöveg vagy szövegrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy adott szempontú értelmezése.
A feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámai műrészlet bármely korszakból és stílusból.
Jelen formájában a magyar nyelv érettségi vizsga a kárpátaljai magyar iskolákban azt méri, hogy hogyan boldogulnak az érettségizők anyanyelvükön különböző valós nyelvhasználati, szövegértési és szövegalkotási szituációkban. Rendelkeznek-e a megfelelő kommunikatív kompetenciával, képesek-e használni anyanyelvüket a megadott helyzetnek megfelelően, ugyanis az anyanyelvben való otthonosság érzése csak így érhető el. Ez az otthonosságérzet, anyanyelvi magabiztosság pedig a nyelv hosszú távú megmaradásának egyik feltétele.