A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban a nyelvi tájképes fotók gyűjtése tudatosan 2011-ben indult el, amikor egy a magyar nyelv hivatalos nyelvhasználatát vizsgáló kutatás szerves részeként a magyarlakta települések egy- és többnyelvű feliratai kerültek fényképes dokumentálásra. A kutatási eredmények tovább gondolásaként 2012-ben indult el a Látható és működő kétnyelvűség című projekt, melynek fő célja az volt, hogy összegyűjtsük az éppen aktuális, illetve a korábbi évtizedekből származó többnyelvű feliratokat tartalmazó fotókat. A gyűjtési munkálatok során terepmunkákat szerveztünk, levéltári kutatásokat végeztünk, magánszemélyek fotó-, illetve dokumentumgyűjteményeit digitalizáltuk. Még 2012-ben létrejött a Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben című kiállítás, melynek anyagát Kárpátalja különböző történelmi korszakainak (1867-től egészen 2012-ig) többnyelvűségét bemutató 3 nyelvű (magyar, angol, ukrán) szöveges, és gazdag fotóanyagot bemutató poszterek képezték. A gyűjtési munkálatok a későbbiekben is folytatódtak, melynek köszönhetően a posztereket 2018-ban frissítettük, bővítettük, átdolgoztuk.
A nyelvi tájkép módszerét a szakirodalom számos különböző szempont szerint vizsgálja, annak jellegzetességeit, szintjeit, hivatalos- vagy magán jellegét, szemiotikai, grafológiai, szocioonomasztikai (névtani) stb. vonatkozásait. Kutatóközpontunk munkatársainak tollából több vizuális nyelvhasználattal foglalkozó írás látott napvilágot, ahol többek között a nyelvi tájkép a nyelvpolitika egyik megjelenési formájaként, a hétköznapi etnicitás részeként, a nyelv és gazdaság összefüggéseként jelenik meg (a teljesség igénye nélkül lásd pl. Csernicskó 2015, 2016a, 2016b, 2017, 2019, Csernicskó–Hires-László–Tóth-Orosz 2022, Hires-László 2015, 2018a, 2018b, 2019, Karmacsi 2014, 2016, 2017, 2018a, 2018b, Laihonen–Csernicskó 2017, 2019, Tóth 2014a, 2014b, 2018, Tóth-Orosz 2019, Hires-László – Máté – Tóth-Orosz 2022, Hires-László – Máté – Tóth-Orosz 2023). A nyelvi tájképes kutatások folyamatos fejlődése közben maga az intézet által gyűjtött és vizsgált anyagok is bővültek: a nyilvános terek feliratainak elemzései mellé bekerült a honlapok és internetes közösségi portálok nyelvi tájképének vizsgálata. Az elsődleges cél mindig is az volt, hogy Kárpátalja nyelvi sokszínűségét (akár a valós, akár a virtuális térben) megörökítsük, kiértékeljük.
A Linguistic Landscape Workshop az utóbbi évek során a nyelvi tájkép kutatási területének egyik legkiemelkedőbb platformjának bizonyult: eddig tizenhárom LL Workshopot rendeztek négy különböző kontinens számos városában: Tel Aviv (2008), Siena (2009), Strasbourg (2010), Addis Abeba (2012), Namur (2013), Cape. Town (2014), Berkeley (2015), Luxembourg (2016), Liverpool (2017), Bern (2018), Bangkok (2019), Göteborg (2021, online) és Hamburg (2022).
A 14th Linguistic Landscape Workshopot 2023. szeptember 6-8-a között rendezték Madridban, az Universidad Autónoma de Madrid, az Universidad Complutense de Madrid és a Research Center Multilingualism, Discourse and Communication (MIRCo) támogatásával. A háromnapos tanácskozás fő témája az Utópia és disztópia volt. A nemzetközi konferenciára számos egyetem képviselői látogattak el, hogy megosszák egymással a tudományterületen szerzett tapasztalataikat. Az eseményen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatói és kutatói egy kisebb delegációval képviseltették magukat. 
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont és a Filológia Tanszék munkatársai még tavasszal kaptak meghívást, mivel a szervezők az idén egy tematikus, a háborús Ukrajna nyelvi tájképével foglalkozó panelt is rendeztek. Hires-László Kornélia és Csernicskó István The linguistic landscape of a small town in Western Ukraine (Berehove/Beregszász) during the Russian invasion c. előadásában Beregszász nyelvi tájképét s annak a háború következtében alakuló változásait mutatták be. 
Egy párhuzamos szekcióban Máté Réka és Tóth-Orosz Enikő Language and economy: Linguistic landscape of enterprises in bilingual settlements of Transcarpathia (Ukraine) címmel tartottak előadást, melyben a nyelvi tájkép gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását szemléltették kárpátaljai többnyelvű települések példája alapján. Az élénk diskurzus mellett a workshop kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok építésére is, hisz a résztvevők között számos olyan kutató is képviseltette magát, akiknek kutatási témája és érdeklődése nagyban egyezik intézetünk profiljával, teret engedvén további együttműködés lehetőségének is.