A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont a maga módján, egy négy részes, a mai Kárpátalja területének 100 évét röviden áttekintő összefoglalóval szeretne csatlakozni a #2020nemzetiösszetartozáséve és a #Trianon100 megemlékezés-sorozathoz az alábbi témákat érintve:

1. Történelem és demográfia
2. Oktatás és egyházak
3. Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás
4. Gazdaság és érdekképviselet

Történelem (államalakulatok)

Kárpátalja mint földrajzi-közigazgatási egység az első világháborút lezáró békedöntések következtében jött létre 1919-ben, a(z első) Csehszlovák Köztársaság kötelékében, Podkarpatszka Rusz néven. Az egy évszázaddal ezelőtti politikai döntések révén nemcsak egy újonnan létrejött állam, a Csehszlovák Köztársaság egy történeti előzmények nélküli adminisztratív egysége alakult meg, de megjelent a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség is. Ezt a politikai döntést az 1920. június 4-én aláírt, úgynevezett Trianoni békeszerződés erősítette meg.

A 20. század folyamán a történelmi viharok több különböző államalakulathoz sodorták azt a területet, amelyet ma Kárpátaljaként ismerünk: az Osztrák–Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság után Csehszlovákiához tartozott; egy átmeneti korszakban területének egy részén egy kérészéletű állam jött létre (Kárpáti Ukrajna); rövid ideig ismét a Magyar Királysághoz került; majd egy újabb átmeneti időszak (Kárpátontúli Ukrajna) után a Szovjetunióhoz csatolták; 1991-ben megörökölte a függetlenné váló Ukrajna (1. táblázat).

1. táblázat. A mai Kárpátalja területének állami hovatartozása

Állami hovatartozás	Időszak	A régió megnevezése	A régió státusa
Osztrák-Magyar Monarchián belül: Magyar Királyság	1867–1919	Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye (+egy kicsi Szabolcsból és Szatmárból)	Nincs egységes és önálló közigazgatási státusa.
(Első) Csehszlovák Köztársaság	1919–1938	Podkarpatszka Rusz (Ruszinszkó)	Elviekben autonóm közigazgatási egység.
(Második) Cseh-Szlovák Köztársaság	1938–1939	Podkarpatszka Rusz	Autonóm köztársaság a föderatív államon belül.
Kárpáti Ukrajna	(1939.11.2.-) 1939.3.14-16.	Kárpáti Ukrajna (Карпатська Україна)	Független állam, nemzetközi elismertség nélkül.
Magyar Királyság	1939–1944	Kárpátaljai Kormányzóság	Különleges közigazgatási egység a vármegyerendszerből kiemelve.
Kárpátontúli Ukrajna	1944.9.26–1946.1.22	Kárpátontúli Ukrajna (Закарпатская Украина)	Független pszeudoállam, mindennemű nemzetközi elismertség nélkül.
Szovjetunió	1946–1991	Kárpátaljai terület (Закарпатская область)	Semmilyen önállósággal nem rendelkező, megyei szintű közigazgatási egység az Ukrán SZSZK-ban.
Ukrajna	1991-től	Kárpátalja megye (Закарпатська область)	Semmilyen önállósággal nem rendelkező megye.

 

Demográfia

1880 és 1910 között a korabeli magyar állam területén élő ukránok/rutének száma 342.354 főről 464.270 főre nőtt, ezzel szemben 1910 és 2001 között a jelenlegi Kárpátalja területén élő magyarok száma 184.287 főről (1910) 2001-re 151.516 főre, 2017-re pedig 130.700 főre csökkent. A magyarok számának és arányának csökkenése jelentős, és összefüggést mutat az államfordulatokkal (1. és 2. ábra).

1. ábra. A magyarok %-os arányának alakulása a mai Kárpátalja területén a hivatalos népszámlálási adatok tükrében (1880–2001) 

2. ábra. Ukrajna és Kárpátalja népességszámának alakulása, valamint a magyar nemzetiségűek száma Kárpátalján 1959 és 2001 között

A Szovjetunió széthullása után, 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában az első (és máig egyetlen) népszámlálást 2001-ben szervezték. Az ország lakosságának abszolút többségét az ukránok alkották (77,8%). A legnagyobb nemzeti kisebbség az orosz volt (17,3%). A többi kisebbségi közösség aránya nem érte el az 1%-os arányt. 2001-ben 156.566 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek (0,3%) az országban, a magyar anyanyelvűek száma 161.618 fő volt (3. ábra).

ábra. A kisebbségi nyelvek beszélőinek száma Ukrajnában a 2001-es cenzus adatai alapjánAz Ukrajnában élő magyar nemzetiségűek 96,8%-a, a magyar anyanyelvűeknek pedig 98,2%-a egyetlen régióban élt: Kárpátalja területén. Ebben a régióban az ukránok (80,5%) után a magyar nemzetiségűek alkották a legnagyobb közösséget (12,1%). A magyar anyanyelvűek száma 158.729 fő, aránya 12,7% volt 2001-ben. A magyar anyanyelvűek száma 7.123 fővel haladta meg a magyar nemzetiségűek számát.A kárpátaljai magyarok legnagyobb része (62%-a) máig olyan településen él, ahol a magyarság abszolút többséget alkot (4. és 5. ábra).

4. ábra. A magyar nemzetiségűek megoszlása a települések nemzetiségi összetétele alapján Kárpátalján a 2001-es cenzus adatai alapján

5. ábra. A lakosság anyanyelvi összetétele Kárpátalján településenként a 2001-es cenzus adatai alapján

Folytatása következik…. II. Oktatás és egyházak 

Kapcsolódó képek: