2025. augusztus 27-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a Language APL – Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című projekt nyílt napjának. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a projekt eddigi eredményeit, valamint megvitassa a többnyelvűség gyakorlati érvényesítésének lehetőségeit a határ menti régiókban.
A program az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 támogatásával valósul meg. A projekt fő célja a kisebbségi nyelvi jogok érvényesítése, a többnyelvűség erősítése és a nyelvi akadályok lebontása a közéletben, az oktatásban és a gazdaságban.
A résztvevőket Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte, aki kiemelte:
„A projekt nemcsak a jogszabályok megismertetését szolgálja, hanem gyakorlati útmutatást is nyújt a mindennapokban tapasztalt nyelvi akadályok leküzdéséhez.”
Szintén köszöntőt mondtak Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora és a projekt szakmai vezetője, valamint Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke. Csernicskó István hangsúlyozta, hogy a nyelvi akadálymentesítés a demokratikus esélyegyenlőség szerves része:
„A kisebbségi nyelvhasználat biztosítása nem kedvezmény, hanem jog. A projekt hozzájárul ahhoz, hogy ezek a jogok valóban a gyakorlatban is érvényesülhessenek.”
A projekt kárpátaljai kutatási feladatait a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, valamint a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont végzi. A központ munkatársai a nyelvhasználati helyzetek feltérképezésével és elemzésével járulnak hozzá ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a kisebbségi nyelvi jogok tényleges alkalmazásáról.
„Kutatásaink azt mutatják, hogy a törvényi keretek mellett helyi döntések, intézményi nyitottság és gazdasági szempontok is nagyban befolyásolják a többnyelvűség megvalósulását” – hangzott el a kutatóközpont vezetőjének, Híres-László Kornélia előadásában.
A központ vezetője előadásában a gazdasági szférára és a helyi vállalkozókra fókuszált. Rámutatott:
„A kétnyelvű feliratok és ügyfélkapcsolati formák nemcsak a kisebbségi közösségek életét könnyítik meg, hanem piaci előnyt is jelentenek a szolgáltatóknak. A nyelvi akadálymentesítés tehát befektetés is.”
A nyílt nap keretében bemutatásra került a Nyelvhasználati kézikönyv (Ukrajna), amely gyakorlati útmutatóként segíti az önkormányzatokat, hivatalokat és a gazdasági szférában dolgozókat. A kézikönyv kidolgozásában a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is közreműködött, és több példával illusztrálta, miként lehet törvényesen és hatékonyan alkalmazni a magyar nyelvet a közéletben.
Szintén bemutatásra került, milyen előnyökkel jár a kétnyelvűség a szolgáltató szektorban. Példaként hozták fel, hogy a kétnyelvű feliratok és tájékoztatók növelik az ügyfelek bizalmát, és erősítik a helyi közösségek összetartozás-érzését.
Egri Anett, a romániai Fundaţia Identitás Alapítvány munkatársa számolt be a projekt romániai vonatkozásairól és az ottani előrehaladásról, valamint rövid beszédet tartott Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja.
Ezt követően pedig Vaszilecsko Anatolij, ungvári ügyvéd a tolmács szerepéről beszélt a büntetőjogi és közigazgatási eljárásokban. Előadásában rámutatott:
„A tolmács közvetítő szerepe kulcsfontosságú, hiszen nélküle sérülhet az ügyfelek jogbiztonsága. A kisebbségi nyelvek használatának biztosítása a jogállamiság alapja.”
Az esemény zárásaként Orosz Ildikó, a főiskola elnöke a következőket hangsúlyozta ki:
„A törvények biztosítják a lehetőséget a kisebbségi nyelvek használatára, de ezekkel a jogokkal élni is kell. A projekt segítséget ad ahhoz, hogy a közösségeink bátrabban és tudatosabban használják a nyelvi jogokat, és így lebomoljanak a köztünk lévő falak.”
A nyílt nap egyértelművé tette: hogy a Language APL projekt hosszú távon hozzájárul a határon átnyúló régiók együttműködéséhez, a demokratikus esélyegyenlőséghez, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont számára pedig mindez újabb ösztönzés arra, hogy folytassa kárpátaljai kutatásait, és tudományos alapokra helyezze a nyelvpolitikai döntéseket.
