Nemzetközi és interdiszciplináris konferenciával zárult november 25–26-án a Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című Interreg projekt, amely Magyarország, Románia és Ukrajna együttműködésében, az Európai Unió támogatásával valósult meg. A rendezvénynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem adott otthont. A január 1-december 31 között zajló nagyszabású projekt a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont szakmai közreműködésével valósul meg.
A konferencia megnyitóján köszöntőt mondott Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány igazgatója, Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Seszták Oszkár, a Tisza ETT és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.
A résztvevők Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő gondolatait is meghallgathatták.
A projekt egyik kiemelt célja a nyelvi akadálymentesítésben élen járó jó példák bemutatása és elismerése volt. Ennek keretében öt intézmény és szervezet részesült díjban:
- TV21 Ungvár
- Nagydobronyi Községi Líceum
- Aknaszlatinai Községi Tanács
- Gál Ferenc, a Franklin’s store tulajdonosa
- Fratelli vállalkozás, Nyiscsák Attila vezetésével
A díjazottak közös jellemzője, hogy tevékenységükkel következetesen támogatják a többnyelvűséget és a nyelvi befogadást.
A konferencia szakmai részét Petteri Laihonen előadása indította, amely a finnországi alkotmányos kétnyelvűség gyakorlati tapasztalatait mutatta be. Ezt követően Csernicskó István a nyelvi jogi változásokról és az ukrajnai nyelvi akadálymentesítés jelenlegi helyzetéről tartott előadást. A délutáni blokkban Sorbán Angella a gazdasági élet és a nyelvhasználat összefüggéseire irányította a figyelmet: előadásából kiderült, hogy a nyelvi akadályok hogyan befolyásolják a kisebbségi közösségek gazdasági esélyeit, és milyen előnyökkel jár a nyelvi akadálymentesítés a vállalkozások számára. Vančo Ildikó a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználat helyzetét elemezte, rámutatva a jogszabályi keretek és a mindennapi gyakorlat közötti eltérésekre. A plenáris rész zárásaként Kozmács István a kis nyelvek láthatóságáról és közösségeik társadalmi reprezentációjáról beszélt.
A konferencia második napján szekcióelőadások zajlottak, ahol 9 ország 49 kutatója mutatta be legújabb eredményeit. A tematikák széles spektrumot öleltek fel az oktatási nyelvpolitikától a digitális hozzáférhetőségen át a többnyelvű közéleti kommunikációig.
A kétnapos esemény rávilágított: a nyelvi akadálymentesítés nem csupán szakmai kihívás, hanem olyan közös társadalmi felelősség, amelyben intézmények, önkormányzatok, kutatók és civil szereplők együtt tudnak eredményeket elérni.
Az előadók és szakemberek példái is bizonyítják, hogy a többnyelvűség támogatása és a nyelvi jogok érvényesítése határokon átívelő feladat – ugyanakkor a jó gyakorlatok megosztása kézzelfogható változásokat indíthat el.
A HUSKROUA/23/S/3.1/011 Language APL projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.