Az 1868. évi XLIV. törvénycikk kiadásának 150. évfordulója kapcsán szervezett tudományos konferenciát november 8-án Beregszászon a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont. 
Már az is jelezte, hogy az előadók interdiszciplináris megközelítésben tárgyalják majd a törvényt és annak társadalmi, politikai, jogi és egyéb vonatkozásait, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történettudományi és nyelvészeti kutatóközpontjának közös szervezésében került sor a tanácskozásra. Az előadók – akik az MTA Történettudományi Intézetéből, a Szegedi Tudományegyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a Veritas Történetkutató Intézetből, a Pannon Egyetemről, az Ungvári Nemzeti Egyetemről és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról érkeztek – valóban tág kontextusba helyezve tárgyalták a törvényt, számos szempontból megközelítve a problémát. A kutatók szinte mindegyike megállapította, hogy a másfélszáz esztendővel ezelőtt született jogszabály a kisebbségek számára olyan nyelvi jogokat garantált, amelyek nemcsak 150 évvel ezelőtt számítottak nagyon kedvezőnek, hanem sok nemzeti kisebbség – így például a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbségek nagy része is – ma sem utasítana el egy ilyen, kicsit korszerűsített nyelvi jogi törvényt.
A konferencián – amelynek a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont az egyik szervezője volt – előadást tartott Csernicskó István, kutatóközpontunk vezetője is.
