Beszámoló a 21. Élőnyelvi Konferenciáról

A rendszerváltásig a magyar–magyar kapcsolatok esetlegesek voltak, főként egyéni személyes viszonyon alapultak, s ez alól a tudományos együttműködés sem lehetett kivétel. A magyarországi és határon túli magyar nyelvészek közötti szervezett és rendszeres kapcsolattartás fórumát az 1988-ban indult Élőnyelvi Konferenciák sorozata indította.

A kialakult hagyomány szerint a kezdetben évente, majd 1996 után kétévente megszervezett Élőnyelvi Konferencia lebonyolítására egyik évben Magyarországon, a következő évben pedig valamely szomszédos ország magyarok lakta régiójában került sor. A sorban már a 21. Élőnyelvi Konferencia rendezési jogát a beregszászi székhelyű Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kapta meg. A koronavírus-járvány következtében az eredetileg 2020. október 8–9. között Beregszászon tervezett személyes találkozás elmaradt, s végül egy évvel később, 2021. november 4–5. között rendhagyó módon, online formában, Zoom platformon keresztül valósulhatott meg a szakmai tanácskozás. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont mellett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) Filológia Tanszéke, továbbá a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) is részt vett a szervezésben. A rendezvény a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” programsorozat keretében került megrendezésre.

A 21. Élőnyelvi Konferencia központi témája A határ mint konvergáló és divergáló tényező a nyelvben. A szervezők úgy gondolták: „Az Élőnyelvi Konferenciák 1988-ban indult sorozata többször foglalkozott már Trianon nyelvi következményeivel. Száz évvel a trianoni döntés után talán itt az ideje, hogy ismét, új szempontok figyelembe vételével, friss, 21. századi szemmel foglaljuk össze mindazt, amit erről a kérdésről tudni lehet és érdemes. Nem a sérelmek és panaszok nézőpontjából, hanem a nyelvészet és társtudományai kutatás-módszertani elveire alapozva.”

A konferenciát nagy érdeklődés övezte, ezt a számoknál mi sem bizonyíthatja jobban: 14 ország (Magyarország, Ukrajna, Ausztria, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Olaszország, Finnország, Észtország, Spanyolország, Kína, Brazília) közel 100 neves tudósa, fiatal kutatója vett részt előadóként mintegy 30 intézményt képviselve a szakmai tanácskozáson.

A rendezvény megnyitóján Csernicskó István, a KMF rektora és a KMAT elnöke, továbbá Kontra Miklós, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTA MTK EB) tagja, a Domus kuratórium elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója köszöntötte a helyszínen és az online térben egybegyülteket. A köszöntők után négy meghívott előadó – Kocsis Károly (MTA CSFK Földrajztudományi Intézet és Miskolci Egyetem, Magyarország), Johanna Laakso (Bécsi Egyetem, Ausztria), Ulrike Jessner-Schmid (Innsbrucki Egyetem, Ausztria és Pannon Egyetem, Magyarország), Bartha Csilla (ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, illetve ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Magyarország) – mutatta be legújabb eredményeit a többnyelvűség, nyelv és határ témaköreiben. A plenáris előadások mellett Dudics-Lakatos Katalin ismertette Beregszászi Anikó Alkalmi mondatok zongorára. A magyar nyelv oktatásának kihívásai kisebbségben című könyvét.

A plenáris ülés után négy párhuzamos szekcióban 20 magyar és angol nyelvű előadás hangzott el, melyek főképp az anyanyelvoktatás, nyelvi tájkép, beszélők és beszédmódok, többnyelvűség, nyelvtervezés témákhoz igazodtak. A szekció-ülésekkel párhuzamosan zajlott a Termini-műhely. A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Termini Kutatóhálózat műhelyében hallható előadások a magyar nyelvterület magyarlakta régióinak nyelvváltozatait, nyelvi sokszínűségét mutatták be. Több előadás a Kutatóhálózat legfontosabb szakmai programjának, a Termini magyar–magyar szótár és adatbázis elemzésén alapult.

Az első nap végén a Hol vannak a beszélőnek, a nyelvnek, a kutatónak és a kutatásnak a határai? – Világkávézó a részvételi szociolingvisztika ígéretéről című programba kapcsolódhattak be az érdeklődők. A világkávézón a bevezető előadás után a résztvevőket egy-egy „kávéházi asztalhoz” invitálták, ahol megvitatták a részvételiség és a szociolingvisztikai kutatás kapcsolatának lehetőségeit. A világkávézó záró részében a közös megbeszélések eredményét a résztvevők  megosztották és megbeszélték egymással. A világkávézó szervezői voltak: Bodó Csanád (ELTE), Barabás Blanka (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – ELTE), Fazakas Noémi (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), Gáspár Judit (Corvinus Egyetem), Heltai János Imre (Károli Gáspár Református Egyetem), Lajos Veronika (Miskolci Egyetem – ELTE).

A konferencia második napján három meghívott előadó: Anastassia Zabrodskaja (Tallinni Egyetem, Észtország), Benő Attila (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Románia és Termini Egyesület), illetve Vargha Fruzsina Sára (ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Magyarország) plenáris előadása hangzott el. A plenáris előadások után négy könyvbemutató következett. Sándor Klára a Kontra Miklós és Borbély Anna szerkesztésében megjelent Tanulmányok a budapesti beszédről a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján, P. Lakatos Ilona a Borbély Anna szerkesztette Nemzetiségi nyelvi tájkép Magyarországon, Molnár D. István a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont legújabb kiadványát A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján, illetve Bárány Erzsébet Gazdag Vilmos Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban című könyvét mutatta be.

Az ebédszünet után kétszer négy párhuzamos szekcióban 39 magyar és angol nyelvű előadás hangzott el. A szakmai tanácskozás második napjának legfőbb témái a nyelvhasználat, identitás, többnyelvűség, nyelvi attitűd, nyelvjárás és idegennyelv-tanítás voltak. A szekciókkal párhuzamosan zajló A magyarnyelv-tanítás és az élőnyelv kapcsolata című műhely főképp a magyar mint idegen nyelv oktatás során alkalmazott módszerekre fókuszált.

A konferencia zárásaként a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője, a 21. Élőnyelvi Konferencia egyik főszervezője, Márku Anita záróbeszéde után a Hodinka Intézet 20 éves jubileumának apropóján levetítésre került egy pár perces videó. 

Az izgalmas és tartalmas konferencia részletes programja és absztraktkötete megtekinthető és letölthető honlapunkról.

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62