Dr. habil. Bartha Csilla
ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Nyelvtudományi Kutatóközpont

Határok, összefonódások és kihívások a multimodális többnyelvűség  21. századi megközelítéseiben: Vizuális tanulók és jelelő közösségek a periférián

Az Élőnyelvi Konferenciák három évtizede alkotó résztvevői annak a közös szakmai körforgásnak, amelyben a kutatók a régió történetileg, geopolitikailag, kulturálisan és ideológiailag sajátosan formált és változó téridő elrendezéseiben tesznek folyamatosan kísérletet elsősorban a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, az oktatás eltérő nézőpontokat, módszereket és irányultságokat megjelenítő, mégis összefonódó területein (az „interakcionális”, „kognitív”, „szociokulturális”, „szemiotikai”, „többnyelvűségi”, „multimodális” vagy éppen a „kritikai”, „globalizációs”, „posztkoloniális”, „déli”, „citizen”, „poszthumán” stb. jelzőkkel összekapcsolt fordulatok és fogalmaik áramában) diszciplináris, politikai, ideológiai határok átlépésére vagy lebontására. Ezek közé a kísérletek közé tartozik a siketség társadalmi-társas konstrukcióinak és a jelelő közösségek multimodális többnyelvű gyakorlatainak (nyelvhasználatának) a szociolingvisztika és az ilyen irányultságú többnyelvűség-kutatás legitim vizsgálati kérdései közé emelése a kutatás, a kutató hagyományosan elismert szerepeit, valamint a tudásépítés irányait, módjait és kontextusait újragondoló reflexív, a siket/halló kutatói és tanulói (és egyéb) szerepek, a bevonás és bevonódás váltakozására épülő részvételi kutatásokkal.

E húsz éves folyamatnak a halló kutatókat a siket közösségbe bevonó jelentős állomása volt a 2009. évi CXXV. számú, a magyar jelnyelvről és annak használatáról rendelkező törvény szakmai előkészítésében való nyelvész szerepvállalás. Noha a törvény jogi kereteket adott, ez azonban csak elvi alapokat teremtett a jelnyelvi bilingvális oktatás kialakításához és a magyar jelnyelvnek kétnyelvű programok tantárgyaként és oktatási nyelveként történő bevezetéséhez. Az uralkodó auditív-verbális, normalizáló helyett a jelelést és a siket nézőpontokat érvényesítő  korábbi munkáinak (Bartha 1999: 75–86; Bartha – Hattyár 2002; Bartha – Hattyár – Szabó 2006; Hattyár 2008), valamint a magyar jelnyelv tudományos és társadalmi láthatóságának megteremtésében játszott szerepének, nem utolsó sorban pedig az MTA „tudományosként” legitimáló intézményi hátterének köszönhetően az akkori Nyelvtudományi Intézet s benne a Többnyelvűségi Kutatóközpont kapta azt a feladatot, hogy a jelnyelvi törvény implementálásához nélkülözhetetlen, a kormányzat és a siket érdekvédelem konszenzusa alapján – hivatalosan, egyszersmind szociolingvisztikai paradoxonként – „a magyar jelnyelv oktatási célú sztenderdizációjának megalapozásaként” nevesített átfogó nyelvészeti kutatásokat előkészítse, majd a – más országokban ehhez hasonló típusú, sok-sok évig tartó – munkálatokat (a magyar jelnyelv grammatikai leírása, korpuszépítés, szociolingvisztikai, oktatási vizsgálatok, jelnyelvi szótár, a bimodális kétnyelvű oktatás módszertani elveinek kidolgozása) 2013 és 2015 között, két év alatt, a JelEsély projektum keretében megvalósítsa.

E kihívások közepette megkerülhetetlenné válik a társadalmilag felelős nyelvészetben (Kontra 2019) a kezdetektől létező (pl. Hymes 1969; Labov 1982), ám folyamatosan újrafogalmazható (Wolfram 2013; Blommaert 2020), e konkrét szituációra érvényesítendő s a módszertani kereteken jóval túlmutató kérdés: Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a közösségi igények szolgálata, a „megrendelő” és a „tudomány” belső igényei s külső elvárásai között?

Az előadás középpontjában két, egymást követő kutatás, a 2016-ban lezárult JelEsély (TÁMOP), valamint a 2016–2021 között megvalósult, az előbbi tematikai és módszertani határait sok szempontból kiterjesztő és a változatosságra, a tanuláshoz való hozzáférésre s ebben a nyelvi aspektusok mindenen átívelő szerepére összpontosító MTA NyelvEsély projektum (lásd Bartha – Hámori – Holecz 2018) áll. A célok, elméleti kihívások, az oktatásban alkalmazható fejlesztések bemutatása mellett néhány olyan eredményre és szempontra is ráirányítva a figyelmet, amelyek a 21. századi szociolingvisztikai elméletalkotás és kutatás kulcsfogalmait és perspektíváját a multimodális többnyelvűség és szemiotikai repertoár jelelőket is bevonó gyakorlatai (Adami 2017; Kusters et al. 2017; Adami – Swanwick 2019) által is szélesíthetik.

A jelnyelvi és siketkutatások – mint bármely kutatás – gyakorlata és eredményei nem csupán tükrözik, de különféle szerepeikben és produktumaikkal maguk is aktív alakítói a nézőpontok, gyakorlatok és politikák egymást erősítő, kizáró vagy éppen hitelesítő össze- és szétkapcsolódó mozgásának (vö. assamblage, Pietikäinen 2021; Kusters 2021; Kroskrity 2018). Ezek azok az összeállítások, amelyek a „jelnyelvészet” és „siketoktatás” elméleti és módszertani kereteit a 60-as évek óta, az amerikai jelnyelv első tudományos igényű leírása (Stokoe 1960) óta változó geopolitikai és kronotopikus kontextusokban formálják. A magyarországi siketoktatás helyzete s a létrehozott tanulástámogató eredmények árnyaltabb értelmezhetősége érdekében az előadásban a siketség, a siketek és a jelnyelvek nyelvészeti, jogi és oktatási megközelítéseiből kiemelődnek azok az elemek, szembenállások és olykor hiányzó vagy kizárólag a hangzó nyelvek felől keretezett nézőpontok  (mint a szenzoros, elsajátítási és fejlődési, szociokulturális és kommunikatív változatosság, a bimodális kétnyelvűség, a vizuálisan orientált tanulás és multimodalitás; áttekintésükre lásd pl. Bartha – Holecz – Romanek 2016;  a jelnyelvekre pl.  Goldin-Meadow – Brentari 2017), amelyek a tudományos kutatások és a siketek oktatásához kapcsolódó irányvonalakat a legutóbbi időkig megszabták.

A bemutatandó, jellegükből adódóan multi-/transzdiszciplináris Esély-kutatások folyama is példa arra, hogy a résztvevői irányultságok (de Clerck 2010), ideológiák, a téridő kontextusok (Blommaert, Jan – De Fina 2017; Heugh et al. 2021), témák, fogalmak, módszerek sokfélesége és sokrétűsége, valamint a közöttük lévő feszültségek, határok és összefonódások mozgása (Pennycook 2016; Bagga-Gupta et al. 2021) miként értelmezi és rendezi át a szerepeket, a kutatási kérdéseket, az adatok mibenlétét (Karimzad 2021) és érvényességét, hogy mi számít eredménynek; magukat a kutatási folyamatokat (vö. Pietikäinen 2021; Khawaja – Kousholtat 2021; Heller et al. 2018).

Az előadás e nyolc évnyi kutatási folyam tapasztalataival arra is rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy a többnyelvűség mai, sok tekintetben differenciálatlan elismerésének, felértékelésének és népszerűsítésének tudományos diskurzusait illetően elengedhetetlen a folyamatos kritikai reflexió.  A többnyelvűség ideológiai rezsim is egyben, így a társadalmi különbségtétel szemiotikai folyamatában (Gal – Irvine 2019) épp e homogenizáló felértékelés lehet az, ami – a többnyelvű kompetenciával, a többnyelvű személyekkel és a preferált/kevésbé preferált nyelvekkel kapcsolatban, a tudáshoz, az erőforrásokhoz, a státuszhoz való hozzáférésért és azok elosztásáért folytatott küzdelmekben – új hierarchiákat hozva létre, új egyenlőtlenségeket is teremt (Duchêne 2020).

 

Irodalom

  1. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról

Adami, Elisabetta – Swanwick, Ruth 2019. Signs of understanding and turns-as-actions: a multimodal analysis of deaf–hearing interaction. Visual Communication Vol. 0(0):1–25.

Adami, Elisabetta 2017. Multimodality and superdiversity: Evidence for a research agenda.  (Tilburg Papers in Culture Studies; No. 177). Tilburg: Tilburg University.

Bagga-Gupta, Sangeeta  – Silvio, Alan – Carneiro, Ribeiro 2021. Nodal frontlines and multisidedness. Contemporary multilingualism scholarship and beyond. International Journal of Multilingualism 18.2: 320–335.

Bartha Csilla – Hámori Ágnes – Holecz Margit 2018. Kölcsönös bevonódás, korpuszalapúság, multidiszciplinaritás a JelEsély és NyelvEsély projektekben: Az oktatási nyelvi tervezés egy lehetséges szociolingvisztikai modellje. In: Balázs Géza – Lengyel Klára (szerk.): Grammatika és oktatás – időszerű kérdések. Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék – Inter (IKU) – Magyar Szemiotikai Társaság. 373–400.

Bartha Csilla – Holecz Margit – Romanek Péter Zalán 2016. Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés: A JelEsély modell eredményei és távlatai. In: Bartha Csilla (szerk.): A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. Budapest: Akadémiai Kiadó. 337–370.

Bartha Csilla – Hattyár Helga – Szabó Mária Helga 2006. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): A magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 852–906.

Bartha Csilla – Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós – Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények. Budapest: Teleki László Alapítvány. 73–123.

Bartha Csilla 1999/2005. Nyelvi kisebbségek. In: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Tankönyvkiadó. 75–85.

Blommaert, Jan 2020. Looking back: What was important. https://alternative-democracy-research.org/2020/04/20/what-was-important/?fbclid=IwAR0faduF9KNA47eBXGAbYDcz_1HtI3NxGNACKLJ4a6yULuY3aXPjYq03BA8

Blommaert, Jan – De Fina, Ana 2017. Chronotopic identities: On the timespace organization of who we are. In: De Fina, Ana – Wegner, J. (szerk.): Diversity and Super-Diversity. Washington: Georgetown University Press. 1–14.

de Clerck, Goedele A. 2010. Deaf epistemologies as a critique and alternative to the practice of science: An anthropological perspective. American Annals of the Deaf 154.5: 435–446.

Duchêne, Alexandre 2020. Multilingualism: An insufficient answer to sociolinguistic inequalities. International Journal of the Sociology of Language 263: 91–97.

Gal, Susan – Irvine, Judith T. 2019. Signs of Difference. Language and Ideology in Social Life. Cambridge: Cambridge University Press.

Goldin-Meadow, Susan – Brentari, Diane 2017. Gesture, sign, and language: The coming of age of sign language and gesture studies. Brain and Behavioral Sciences 40. E46. doi:10.1017/S0140525X15001247

Hattyár Helga 2008. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.

Heller, Monica – Pietikäinen, Sari – Pujolar. Joan 2018. Critical sociolinguistic research methods. London: Routledge.

Heugh, Kathleen – Stroud,  Christopher – Taylor-Leech, Kerry – De Costa, Peter I. szerk. 2021. A Sociolinguistics of the South. New York & London: Routledge.

Hymes, Dell 1969. Introduction: The Use of Anthropology: Critical, Political, Personal . In: Hymes, Dell (szerk.): Reinventing Anthropology. New York: Pantheon. 3–82.

Karimzad, Farzad 2021. Multilingualism, Chronotopes, and Resolutions: Toward an Analysis of the Total Sociolinguistic Fact, Applied Linguistics 2021;, amaa053, https://doi.org/10.1093/applin/amaa053

Khawaja, Iram – Kousholt, Dorte 2021. Editorial: Transmethodology – Creating spaces for transgressive and transformative inquiry. Outlines – Critical Practice Studies 22.1: 1-21.

Kontra Miklós 2019. Felelős nyelvészet. Budapest: Gondolat.

Kroskrity, Paul V. 2018. On recognizing persistence in the Indigenous language ideologies of multilingualism in two Native American Communities. Language & Communication 62.B: 133–144.

Kusters, Annelies – Spotti, Max – Swanwick, Ruth 2017. Beyond languages, beyond modalities: transforming the study of semiotic repertoires. International Journal of Multilingualism, 14.3: 219–232.

Kusters, Annelies 2021. Introduction: the semiotic repertoire: assemblages and evaluation of resources, International Journal of Multilingualism. 18.2:183–189.

Labov, William 1982. Objectivity and Commitment in Linguistic Science: The Case of the Black English Trial in Ann Arbor. Language in Society 44:165–201.

Pennycook, Alastair. 2016. Mobile times, mobile terms: The trans-super-poly-metro movement. In: Coupland Nikolas (szerk.): Sociolinguistics: Theoretical debates. Cambridge: Cambridge University Press. 201–16.

Pietikäinen, Sari 2021. Powered by assemblage: language for multiplicity. International Journal of the Sociology of Language 267-268: 235–240.

Wolfram, Walt. 2013. Language awareness in community perspective: Obligations and opportunity. In: Bayley, Robert – Cameron, Richard – Lucas, Ceil (szerk.): Handbook of Sociolinguistics. Oxford: Oxford University Press. 754–72.

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62