Dr. Kocsis Károly akadémikus, MTA rendes tagja
MTA, CSFK Földrajztudományi Intézet
Miskolci Egyetem

Nyelv- és államhatár viszonya a Kárpát-medencében az elmúlt évszázad során

Az előadás elsőként az etnikai földrajz által is használt nyelvhatár, illetve a politikai földrajz fogalomtárában is fellelhető államhatár definícióját, elméleti kereteit taglalja. Ezt követően a nyelvi érintkezési zónák, nyelvhatárok változásának rövid áttekintésre kerül sor a 11-20. század közötti időszakra vonatkozóan. A történeti visszatekintésben sor kerül a 19. századi etnikai alapú területi autonómiakövetelések és a korabeli nyelvhatárok egymáshoz való viszonyának elemzésére is.

Az előadás törzsét a Trianontól napjainkig terjedő időszak vizsgálata képezi, amikor az addig alapvetően természeti-gazdasági- társadalmi-politikai egységként értelmezhető hazánk, a Kárpát-medence területén immár tartósan létező államhatárok jelennek meg. A korábban egységes államhatalmi tér felosztása 5-6, majd 8 (szövetségi és/vagy nemzet) állam között azonnal hatást gyakorolt az új államhatárok környezetének etnikai-nyelvi összetételére. A többnyire kényszermigrációk, nemzetállami telepítések, kolonizációk, erőszakos asszimilációs törekvések, statisztikai manipulációk eredményeként a nyelvhatárok, nyelvi kontaktzónák jelentős mértékben közeledtek az új államhatárok vonalához, illetve több esetben azokhoz hozzá is simultak (pl. osztrák-magyar, magyar-horvát határ mentén, illetve a szerb-magyar és román-magyar határ egyes szakaszain). Az általános megállapítás igaznak bizonyult az 1938-1945 között létezett, ideiglenes államhatárok vonatkozásában is. A nyelvi struktúra (így a nyelvhatárok) és a migráció közötti szoros kapcsolat a vidéki térségekben alapvetően a 20. század derekáig, az urbanizált terekben, városokban attól kezdve vált különösen feltűnővé. Az államhatárok és nyelvhatárok egymáshoz történő közelítése (szélsőséges esetben egymásnak való megfeleltetése) a nemzetállamok közvetlen, vagy közvetett beavatkozása révén az ún. Köztes-Európa területén a 20. század folyamán tipikus jelenségnek volt tekinthető.

 

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62