Végetért a február 9-10. között megrendezésre kerülő, nyelvi tájképről szóló előadássorozat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Kampuszán. Az esemény vendégelőadója Anastassia Zabrodskaja, a Tallinni Egyetem nyelvészprofesszora volt, aki a kétnapos workshop során megismertette a hallgatósággal a nyelvi tájkép (Linguistic Landscape) kutatásának történeti hátterét, aktuális problémáit, kutatási módszereit. Az esemény kezdetén Csernicskó István, főiskolánk rektora köszöntötte a közönséget, s üdvözölte a messziről „érkező” vendéget. Mivel a járvány miatti korlátozások sajnos továbbra sem teszik lehetővé a szabad utazást, így ez alkalommal az online térbe kényszerülve, ám annál nagyobb érdeklődéssel látott munkához az alap- és mesterképzésben részvevő hallgatókból, oktatókból és kutatókból verbuválódott csapat, akikhez más, a főiskolával szakmai kapcsolatot ápoló intézmények diákjai, munkatársai is csatlakoztak.
A tanácskozás programja két részből állt: a délelőtti szekciókban a professzor asszony bemutatta kutatási területét, s gazdag vizuális és hanganyaggal illusztrált előadásaiban ismertette a nyelvi tájkép egy-egy szegmensét. Az előadó már a kétezres évek eleje óta kutatja a nyelvek megjelenését a vizuális térben, s ez idő alatt számos tanulmány, monográfia és szerkesztett kötet látott napvilágot keze munkájának köszönhetően, s munkássága nagyban hozzájárult a nyelvi tájkép elméleti hátterének és kutatásmódszertanának megalapozásához.
A délutáni szekciók interaktív formában folytak: a hallgatóság feltehette az előadásokhoz kapcsolódó kérdéseit valamint megvitatásra kerültek az aktuális problémák, feladatok, perspektívák. A résztvevők betekintést nyerhettek az ausztráliai Queenslandi Egyetemen folyó kutatásokba, bemutatásra került a finnországi Jyväskyläi Egyetem iskolai nyelvi tájképe (Schoolscape). A program talán legérdekesebb, legizgalmasabb pontja az észtországi Tallinn városának bemutatása, mely Európa egyik legszebb, legősibb történelmi városa, s egyben a nyelvész-kutató otthona is. Az oktató szülővárosában készült képek, felvételek segítségével szemléltette a nyelvi tájkép vizsgálatában alkalmazott különböző kutatási módszereket s azok hasznosíthatóságát. A workshop keretein belül a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is bemutatták saját kutatásukat. A rövid összefoglaló témája a Kárpátalján használatos kisebbségi nyelvek nyilvános térben való megjelenése volt.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont és a Filológia Tanszék szervezésében ez volt az első ilyen jellegű mesterkurzus, ám reménykedünk abban, hogy az esemény precedensteremtő lesz. A világjárvány sajnos számos alkalommal kötötte meg a tudományos tanácskozásokat szervezni kívánók kezét, ám amíg az online tér ilyen tartalmas, színvonalas diskurzusoknak adhat otthont, addig panaszra semmiképp sem lehet okunk.
