November 17-én Budapesten, a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben (NPKI) mutatták be a TANDEM 2016 című szociológiai kutatás előzetes eredményeit. A kutatás a soknemzetiségű Kárpátalja lakosságának együttélési viszonyait vizsgálta, különös tekintettel az ukrán és a magyar lakosság
ra. A kérdőív ezen belül kitért a lakosság általános helyzetének, identitásának, nyelvismeretének, nyelvhasználatának, értékrendjének, társadalmi közérzetének, migrációs tapasztalatainak és szándékainak felmérésére, valamint Magyarország Kárpátalja-politikájának értékelésére.
Az NPKI-ban megjelent érdeklődőket Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa köszöntötte, majd Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója és Kovály Katalin, a Momentum Doctorandus Társadalmi Szervezet képviseletében szólt a kutatásról. Ezt követően Rákóczi Krisztián, az NPKI munkatársa, Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, illetve Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Intézetének kutatója ismertette a nagyszabású vizsgálat legfontosabb eredményeit, tanulságait.
A kérdőíves felmérést a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézete, valamint a Momentum Doctorandus Társadalmi
Szervezet közösen végezte, az ukrán lakosság körében végzett terepmunka kivitelezésében az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszéke, valamint a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ működtek közre.
A felmérés hiánypótló jellege egyértelmű: Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, a számtalan ukrajnai szociológiai vizsgálatban Kárpátalja csupán marginálisan jelenik meg, hisz ez a régió az ország területének mindössze 2,1%-a, lakossága pedig (az első és mindeddig egyetlen ukrajnai népszámlálás adatai alapján) az ország összlakosságának alig 2,6%-át teszi ki. Az országos szociológiai kutatások kárpátaljai (al)mintája ezért gyakorlatilag semmit sem mond 
el erről a vidékről, illetve lakosságának jellemzőiről. Az ország népességének 0,3-át képviselő magyar nemzetiségű állampolgárok pedig szinte meg sem jelennek az országos szociológiai vizsgálatokban, láthatatlan szereplők. Az pedig, hogy Kárpátalja ukrán és magyar felnőtt népességét egyszerre, azonos szempontok szerint vizsgálják, a régió kutatás-történetében egyedülálló.
A kutatás során ugyanis összesen 1212 adatközlőt kérdeztek meg, s közöttük 398-an magyar, 814-en ukrán nyelven töltötték ki a kérdőívet. 74 kutatóponton folyt a lekérdezés (magyarul 44 településen, ukránul 55 településen), ezek közül 24 helységben magyar és ukrán nyelven egyaránt folyt kérdőívezés. Összesen 97 kérdezőbiztos vett részt az adatfelvételben. A megkérdezettek 60%-a ukrán, 38%-a magyar, 3%-a egyéb nemzetiségű volt.
A minta magyar része megalapozottan tekinthető a 18–64 éves kárpátaljai magyar népesség nem arányosan rétegzett reprezentatív mintájának (életkor, nem, iskolázottság és lakóhely szerint).
A vizsgálat eredményeit hamarosan közlemények formájában tárják a szakmai közönség elé, januárban pedig egy konferencia keretében mutatják be. A tervek között szerepel az adatok kárpátaljai bemutatója is.