A Kárpátalja területe az elmúlt 150 évben több államhoz tartozott. Ha azonban megvizsgáljuk az elmúlt 150 év törvényeit aszerint, hogy milyen jogokat biztosítottak az anyanyelvi oktatáshoz, akkor azt találjuk, hogy – egészen a 2017. szeptember 5-én Kijevben megszavazott új oktatási törvény hatályba lépéséig – mindegyik állam biztosította az anyanyelvi oktatás lehetőségét állampolgárai számára.
Ez azt jelenti, hogy az ukrán nép tagjai számára adott volt a jog ahhoz, hogy anyanyelvükön tanuljanak akkor is, amikor kisebbségi sorban éltek.
Felfoghatatlan, hogy miért vonják meg az 5. osztálytól (a gyermekek 10 éves korától) ezt a jogot a ma már többségi pozícióban lévő ukránok az országban élő nemzeti kisebbségek képviselőitől.
Az alábbiakban három különböző állam három különböző történelmi korszakban született törvényiből idézzük fel azokat a passzusokat, amelyek az oktatás nyelvét szabályozzák.
Magyar Királyság
(az Osztrák–Magyar Monarchián belül)
1867–1918
a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában
§ Az egyházközségek, egyházi felsőségeik törvényes jogainak sérelme nélkül anyakönyveik vezetésének s egyházi ügyeik intézésének, nemkülönben – az országos iskolai törvény korlátai között – iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg.
- § Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állítandó tanintézetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, a mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási minister teendőihez tartozik. De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja levén; köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik.
***
a népiskolai közoktatás tárgyában
- § Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, a mennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajku községben ez okból oly tanító alkalmazandó, a ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, a hol többféle nyelvü lakosok tömegesen laknak, a mennyire a községereje engedi, különböző ajkú segédtanítók is választatnak.
***
a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól
(az úgynevezett Lex Apponyi)
- § Az 1868:XLIV. tc. 14. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az egyházközségek iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg, akkép értelmezendő, hogy szabadságukban áll oktatási nyelvül vagy az állam nyelvét, vagy a gyermekek anyanyelvét megállapitani, fenmaradán természetesen ez utóbbi esetben a magyar nyelvnek tanitására vonatkozó törvényes intézkedések feltétlen érvénye és hatálya.
- § A nem magyar tanitási nyelvü elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi minister által a hitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapitott tanitási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanitandó, hogy a nem magyar anyanyelvü gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és irásban érthetően ki tudja fejezni.
****************
II. Csehszlovák Köztársaság
1919–1939
A Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevele
(1920)
- § Azon városokban és járásokban, amelyekben a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvű csehszlovák állampolgárok jelentékeny hányada van letelepedve, ezen csehszlovák állampolgárok gyermekeinek az általános tanügyi szabályzat keretein belül megfelelő alkalom biztosíttatik arra, hogy saját nyelvükön taníttassanak; emellett a csehszlovák nyelv tanítása kötelezővé tehető.
***
A Csehszlovák Köztársaság Nyelvtörvénye
(1920)
- § A nemzeti kisebbségek számára létesített iskolákban a tanítás az ő nyelvükön történik.
****************
III. Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
(Szovjetunió)
1945–1991
Törvény a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Szövetségi Köztársaság népoktatásáról
(1974)
3 .cikkely. Az SZSZKSZ polgárainak joga az oktatáshoz
Az SZSZKSZ polgárainak joga van az oktatáshoz.
Ezt a jogot térítésmentesen biztosítják az oktatás minden formájában, a fiatalok általános középfokú oktatásának megvalósításával, a szakképzés, a műszaki, a középfokú és a felsőoktatás széles körű fejlesztésével az oktatás és a termelés összekapcsolása révén; a levelező és az esti oktatás fejlesztésével; állami ösztöndíjak és juttatások nyújtásával a diákok és hallgatók számára; ingyenes iskolai tankönyvek kiadásával; az anyanyelvi iskolai oktatás lehetőségének biztosításával; az önképzés feltételeinek megteremtésével.
- cikkely. A népoktatás alapvető elvei a Szovjetunióban
A népoktatás alapvető elvei a Szovjetunióban a következők:
(…)
6) az oktatás nyelvének szabad megválasztása: az anyanyelven vagy a Szovjetunió más népének nyelvén való tanulás (…).
***
Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság törvénye a népoktatásról
(1974)
- cikkely. Az USZKSZ polgárainak joga az oktatáshoz
Az USZKSZ polgárainak joga van az oktatáshoz.
Ezt a jogot térítésmentesen biztosítják az oktatás minden formájában, a fiatalok kötelező általános középfokú oktatásának megvalósításával, a szakképzés, a műszaki, a középfokú és a felsőoktatás széles körű fejlesztésével az oktatás, az élet és a termelés összekapcsolása révén; a levelező és az esti oktatás fejlesztésével; állami ösztöndíjak és juttatások nyújtásával a diákok és hallgatók számára; ingyenes iskolai tankönyvek kiadásával; az anyanyelvi iskolai oktatás lehetőségének biztosításával; az önképzés feltételeinek megteremtésével, az önképzés és továbbképzés különböző formáinak megteremtésével.
- cikkely. A népoktatás alapvető elvei az Ukrán SZSZK-ban
A népoktatás alapvető elvei az USZSZK-ban a következők:
(…)
6) az oktatás nyelvének szabad megválasztása: az anyanyelven vagy a Szovjetunió más népének nyelvén való tanulás (…).
26. cikkely. Az oktatás nyelve az általános középiskolában
Az általános középiskola tanulói számára biztosított a lehetőség az anyanyelven való tanuláshoz vagy a Szovjetunió más népének nyelvén folyó oktatáshoz. A szülőknek vagy az őket helyettesítő személyeknek joguk van megválaszthatják a gyermekek számára a megfelelő tannyelvű iskolát. Azon nyelv mellett, amelyen az oktatás folyik, a tanulók szándék esetén tanulhatják a Szovjetunió más népének nyelvét is.