Online közvetítésben követhető az államnyelvi törvény alkotmányossági vizsgálata

Amint arról beszámoltunk, Ukrajna Alkotmánybírósága ma, július 7-én napirendre tűzte a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény alkotmányosságának vizsgálatát.

A július 7-én nyilvános meghallgatásokkal elkezdődött vizsgálatot Ukrajna Alkotmánybíróságának hivatalos honlapján online élő közvetítésben lehet nyomon követni az alábbi linken: http://ccu.gov.ua/stream.

Az államnyelvi törvény komoly szakmai kritikát kapott a Velencei Bizottságtól. Kutatóközpontunk munkatársai is elemezték a jogszabályt a Tévút az ukrán nyelvpolitikában című kötetben, megállapítva egyebek mellett, hogy az nem egyeztethető össze az Ukrajna által a kisebbségi nyelvek védelme terén vállalt nemzetközi kötelezettségeivel.

A törvény politikai háttere kapcsán emlékeztetünk arra, hogy a 2014–2019 között az országot kormányzó politikai tábor vezére, Petro Porosenko az „Армія–Мова–Віра” [Hadsereg–Nyelv–Hit] kampány­szlo­gen­nel futott neki a 2019-es elnökválasztásnak. S bár hivatali ideje alatt Porosenko egyetértésével és kezdeményezésére több törvényt is elfogadott a parlament az ukrán nyelv támogatásáról, az államnyelv átfogó védelméről és az ukrán nyelv központi szerepbe helyezéséről szóló speciális törvényt (bár lett volna erre módjuk korábban is) már csak akkor szavazták meg, amikor – kiadós választási vereség után – át kellett adniuk a hatalmat. Porosenko és csapata 2019. április 25-én szavazta meg az államnyelvi törvényt. Ekkor azonban már az ország túl volt az elnökválasztás első és második fordulóján, és világos volt, hogy nyelvi kérdést a kampánya egyik kiemelt elemeként kezelő Porosenko vereséget szenvedett. Az elnökválasztás március 31-i első fordulójában ugyanis Porosenko a szavazatok 15,95%-ával csak a má­sodik helyet szerezte meg a voksok 30,24%-át begyűjtő Volodimir Zelenszkij mögött. Az április 21-én (tehát az államnyelvi törvény megszavazása előtt néhány nappal) Poro­senko hatalmas vereséget szenvedett: 62,07%-os részvétel mellett mindössze a szavazatok 24,46%-át kapta, Zelenszkijre pedig a választók 73,23%-a adta le a szavazatát.

Szimbolikus az is, hogy Porosenko (már jóval az elveszített elnök­vá­lasztás után, de még az új elnök be­iktatása előtt) május 15-én írta alá az állam­nyel­vi törvényt, s ezzel gyakorlatilag hatályba léptette ezt a jogszabályt. Az újonnan megválasztott elnök, Zelenszkij csak május 20-án lépett hivatalba, ekkor azonban már a törvény ügyében minden elrendeztetett.

Látható, hogy Porosenko és tábora akkor aktiválta az államnyelv védelméről szóló törvényt, amikor a választók már ítéletet mondtak a nyelvi kérdést kijátszó politikára, s ezzel a méltóság forradalma után hatalomra jutott tábor erkölcsi értelemben elveszítette a politikai legitimitását. Mivel Ukrajnában a nyelvi kérdés az 1991-es függetlenné válás óta átpolitizált, indulatoktól fűtött és mesterségesen gerjesztett ellentétek forrása, a törvény elfogadásának és hatályba léptetésének célja az volt, hogy a magát nemzeti erőként pozicionáló Porosenko és tábora az egész ukrajnai társadalmat megosztó örökséget hagyományozzon az új elnökre, kormányra és parlamentre.

A Porosenkohoz hasonlóan orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij vezette új hatalom nyilvánvalóan politikai kényszerpályára kényszerült az államnyelvi törvény miatt. Ha változatlan formájában hagyják és alkalmazni kezdik a törvény ren­delkezéseit, akkor szembe kerülnek azoknak a választóknak a jelentős részével, akik szavazatai révén megnyerték a 2019-es elnöki és parlamenti választásokat. Ha azonban hatályon kívül helyezik a jogszabályt, akkor kivívják a magukat az ukrán nemzeti érdekek képviselőjeként beállító, Zelenszkijt és csapatát nemzet­ellenesnek és oroszpártinak kikiáltó politikai ellenlábasaik támadásait.

Az államnyelvi törvény alkotmányosságának vizsgálatát, pontosabban a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását még tavaly, 2019. június 21-én kelt beadványban kérte az akkori ukrán parlament 51 képviselője.

A meghallgatás első napja során szakértők foglalják össze érveiket az államnyelvi törvény mellett és ellen. A felkért szónokok túlnyomó többsége a törvény támogatójaként szólalt meg. A meghallgatás során azonban a Zelenszkij államelnök hivatalos képviselőjének szegezett kérdésből egyértelműen kiderült, hogy miközben az állam elkötelezett az államnyelvi törvénynek az ukrán nyelvet támogató rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása terén, a kisebbségi nyelvek védelme kapcsán jogsértést követ el.

A törvény IX. rész (Záró és átmeneti ren­del­ke­zé­sek) 8. pont 3. bekezdése ugyanis előírja Ukrajna Kormánya számára, hogy a törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül nyújtsa be a parlament elé az ős­ho­nos népek és a nemzeti ki­sebb­ségek jogairól és nyelvük használati rendjéről szóló új törvény tervezetét. A törvényben megszabott 6 hónapos határidő 2020. január 16-án azonban lejárt, ám – amint az Ukrajna Alkotmánybíróságon tartott nyilvános meghallgatás során világosan elhangzott – az új tör­vény tervezete máig nem ké­szült el. A határidő túllépésével a kor­mány megsérti az állam­nyelvi törvényt, és egyben csorbítja a kisebbségek nyelvi jogait.

A tervek szerint az államnyelvi törvény alkotmányosságának vizsgálata július 9-én, csütörtökön folytatódik.

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62