Jó szórakozás karantén idején: az Arcanum Digitális Tudománytár

„Egy hónapra teljesen ingyenessé teszi szolgáltatását az elmúlt két évszázad magyar újságjait, folyóiratait online elérhetővé tevő Arcanum” – jelentette be a magyar sajtó március 16-án. Az Arcanum Digitális Tudománytár folyamatosan bővülő online adatbázis, amelyben tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények egész sora érhető el. A közelmúltban vált elérhetővé és böngészhetővé például a digitális adattárban a Beregszászi járás lapja, amely 1945 és 1990 között Vörös Zászló, 1991-től pedig Beregi Hírlap címmel jelent meg Beregszászban.

Ha megnézzük az újság legelső 1945. december 1-jén megjelent számát, máris több érdekességre találhatunk. Az egyik: Beregszász város nevének kétféle használata. A 2 oldalon kiadott lap címlapján a lap fejlécén az szerepel, hogy „А KOMMUNISTA PÁRT BEREHOVOI KERÜLETE ÉS A KERÜLETI NÉPBIZOTTSÁG LAPJA”, szerkesztőség címénél pedig az szerepel, hogy az a „Berehovo, Vorosilov-tér 3.” alatt található. A címlapon tehát a várost Berehovo-ként emlegeti a lap, pedig ekkor még hivatalosan sem Beregszász, sem Kárpátalja nem része a Szovjetuniónak. Az újságban szereplő hírek címében és szövegében azonban még a Beregszász névvel találkozhatunk. A Berehovo mindösszesen a fent említett két alkalommal szerepel az újság első számában, miközben a Beregszász névalak 10 alkalommal.

A karantén idején Zelenszkij elnök által aláírt általános középfokú oktatásról szóló törvény kapcsán érdekes például elolvasni a Vörös Zászló 1945. december 1-jén kiadott első számában a Tanulnak a beregszászi magyar gyerekek című hírt, de olvashatunk Beregszász tűzifával való ellátásáról, vagy arról is, hogy „Az agitációs munka végrehajtására nagyszerűen felkészültek Nagybereg, Asztély, Vári, Tasnád és Halábor községek, valamint Beregszászon a Szabó-féle malom, a Május 1-е üzem és mások”.

Ha nemcsak böngészgetünk az Arcanum adatbázisban, hanem a keresés funkciót is használjuk, kideríthetjük például, hogy a Beregszász városnév használata egészen az 1948. évi 23. számig gyakran előfordul a Vörös Zászló címmel kiadott újság hasábjain. Olyannyira, hogy az 1946. február 21-én megjelent azévi 15. számig a lap fejlécében megmarad a „А KOMMUNISTA PÁRT BEREHOVOI KERÜLETE ÉS A KERÜLETI NÉPBIZOTTSÁG LAPJA” használata, az 1946. február 28-án kiadott 17. számban már azt találjuk, hogy megváltozott a laptulajdonos, és a Vörös Zászló immáron „A BEREGSZÁSZI JÁRÁSI KOMMUNISTA (BOLSEVIK) PÁRT ÉS A DOLGOZÓK KÜLDÖTTEI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK KÖZLÖNYE”. A Berehovó-t tehát felváltotta a Beregszász a fejlécben, de a szerkesztőség címe maradt a „Berehovo, Vorosilov-tér 3.” alatt.

A Berehovó azonban 1946 júliusától egyre gyakoribbá válik a lapban. Olyannyira, hogy az 1947. április 27-én kiadott lapszámban még Beregszász áll a lap fejlécében, a következő, 1947. május 1-jén megjelent újságon már azt olvashatjuk, hogy „AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA (BOLSEVIK) PÁRT BEREHOVÓI KÖRZETI BIZOTTSÁGÁNAK.
VALAMINT A VÁROS ÉS A KÖRZET VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGAINAK KÖZLÖNYE”.

Az 1948. évi első, január 1-jei számban rövid időre visszatér a fejlécben a Beregszász név használata, de a március 14-én kiadott 23. számban ismét a Berehovó kerül a lap fejlécébe. A váltás hosszú időre végleges lesz, ugyanis ettől a lapszámtól kezdve már nemcsak a fejlécből, hanem a lap hasábjairól is hosszú időre eltűnik a Beregszász szó, az szinte csak a Beregszászi családnevű emberek említése során jelenik meg az újságban.

A kevés kivétel egyikeként tekinthetjük a megyei levéltár, Szijjártó G. A régmúlt oldalai címmel a Vörös Zászló 1967. március 4-én kiadott 28. számában megjelent írását, ahol a szerző a bevezetőben még Berehovó-ként emlegeti a várost, amikor azonban a régmúlt időkre tér át, már Beregszász-nak nevezi. A cikk folytatása a lap 1967. március 14-i 31. számában látott napvilágot A forradalmi események forgatagában címmel, s bár a kronológia még csak a huszadik század elején jár, a szerző már következetesen és kizárólagosan a Berehovó alakot használja.

Időközben a lap fejlécében az ukrán nyelvből magyarra átírt Berehovó nemsokára az orosz nyelvből átbetűzött Beregovo-ra alakult. Az 1988. február 9-ei 17. lapszám fejlécében még az előbb, a február 11-i következő számban azonban már az utóbbi szerepelt a Vörös Zászló fejlécében.

A Beregszász névalak azonban még egy ideig száműzött volt. Amikor aztán az 1980-as évek végén recsegni-ropogni kezdett a nagy és hatalmas Szovjetunió minden eresztéke, a Beregszász ismét előkerült. A Vörös Zászló 1989. március 16-ai 32. számának fejlécében még Berehovói járás szerepelt, ám a március 18-án kiadott 33. számban már a Beregszászi járás áll.

A lap 1990. évi (november 17-én megjelent) 136. számában olvashatjuk Dalmay Árpád Városunk történetéről és nevéről című rövid írását, melyből megtudhatjuk, hogy
„A Beregszászi Városi Tanács október 30-i ülésszakán határozat született arról, hogy ez év november 25-én népszavazást tartunk városunk hivatalos nevéről”.

Hogy a város nevéről kitűzött népszavazás megszervezése nem volt egyszerű, azt jelzi például a beregszászi főiskola egykori munkatársának, Kiss Istvánnak a Vörös Zászló 1990. november 22-i, 138. számában Kinek van igaza? címmel megjelent cikke, melyben a szerző a Beregszász városnév használata mellett érvel.

Azonban nemcsak a Beregszász névalak melletti érvek jelenhettek meg a lapban. Egy nappal a népszavazás előtt, 1990. november 24-én jelent meg a Vörös Zászló az évi 139. száma, melynek címlapján Szavazás előtt címmel agitálnak a város ukrán nyelvű polgárai a Beregszász név visszaállítása ellen.

A következő, 1990. november 27-én kiadott számából kiderül, hogyan voksoltak a város lakói azon a bizonyos népszavazáson. A Vörös Zászló első oldalán arról tudósított, hogy a Beregszász névalak támogatói elsöprő többségben voltak. A szavazáson részt vettek 86,04 százaléka voksolt amellett, hogy állítsák vissza a város történelmi nevét, azaz a Beregszász-t, ellene szavazott 6,91 százalék, a szavazólapok 7,05 százaléka pedig érvénytelen volt.

Bár ma már magyarul a Beregszász név használata teljesen természetes, a népszavazás ellenére a város hivatalosan máig nem kapta vissza történelmi nevét. 2010. október 31-én a helyhatósági választásokkal egyszerre ismét népszavazást rendeztek a kérdésben, s bár a voksolók többsége húsz év elteltével is ismét a Берегсас–Beregszász mellett szavazott, az alacsony részvételi arány miatt a referendum eredménytelen volt.

 

Amint a fentiekből is láthatjuk, akár karantén idejére is jó szórakozás lehet az Arcanum Digitális Tudománytár böngészése, s minden bizonnyal nemcsak a Vörös Zászló rejteget

érdekességeket.

A Vörös Zászló számai egyébként itt érhetők el: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/VorosZaszloBeregiHirlap/.

Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62