Európai figyelmeztetés Ukrajnának

A nemzeti kisebbségek jogvédelmének megerősítésére irányuló Minority SafePack  kezdeményezés elutasítása után egyértelmű, hogy az Európai Uniót nem igazán érdeklik a kisebbségi jogok. De az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtása kapcsán az Európai Parlament által 2021. február 11-én kiadott állásfoglalás néhány pontjából az is kiderül, hogy az a cinizmus, amit Kijev a kisebbségi jogok szűkítése és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tevékenysége terén művel, még az EU-nak is sok.

Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról című dokumentum néhány bekezdése közvetve vagy közvetlenül érinti a kárpátaljai magyar közösséget, és alátámasztja fenti következtetésünket.

Nézzük, melyek ezek:

  1. mivel a NATO–Ukrajna Bizottság 2019. október 31-i együttes nyilatkozata felszólítja Ukrajnát, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelességeinek és kötelezettségvállalásainak, tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokat, és maradéktalanul hajtsa végre a Velencei Bizottság oktatási törvényre vonatkozó ajánlásait és következtetéseit;

(…)

  1. (…) [az EU] megjegyzi, hogy a 2019. évi előrehozott ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából nem kedvező módon határozták meg; megjegyzi, hogy egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket figyeltek meg, például „klónjelöltek” indítását, ami csökkentette annak esélyét, hogy magyar kisebbségi tagok kerüljenek a parlamentbe;

(…)

  1. (…) Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Unió által nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett – különösen a reformfolyamattal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos – kötelezettségvállalásait;

(…)

  1. [az EU] tudomásul veszi az ukrán nyelv mint államnyelv működésének támogatásáról szóló jogszabályt, és kéri az ukrán hatóságokat, hogy azt nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban és a Velencei Bizottság 960/2019. számú véleményében foglalt ajánlásoknak megfelelően hajtsák végre, azaz tartsák tiszteletben a közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket fejlesszék és teljes mértékben használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék és tartsák szem előtt az egyensúlyt;
  2. felszólítja Ukrajnát, hogy a hivatalos nyelv védelméért felelős biztost – vagy bármely más, azonos célból létrehozott szervet – ruházza fel a kisebbségi nyelvek használatára és az őslakos népekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörökkel;
  3. támogatja a meggyőződés, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségnek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az információhoz, ami minden demokrácia kritikus alkotóeleme; elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást;
  4. megállapítja, hogy intézkedéseket kell hozni a kisebbségi jogok infrastruktúrájának megerősítésére, valamint a kisebbségi jogok jogszabályi és gyakorlati védelme iránti bizalom erősítésére; rámutat, hogy az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a jogvédelem megerősítését, a kisebbségi kérdésekre irányuló intézményi figyelem növelését, valamint erőteljesebb és állandó konzultációs mechanizmusok létrehozását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a kisebbségi csoportokat, különösen a roma közösséget célzó megkülönböztetés és gyűlöletbeszéd kezelése érdekében, amely közösség megkülönböztetés, faji indíttatású erőszak és az intolerancia megnyilvánulásainak áldozatává vált; felszólítja Ukrajnát, hogy erősítse meg a holokauszt áldozatairól való megemlékezést azáltal, hogy csatlakozik a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetséghez (IHRA); és fogadja el és alkalmazza az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó meghatározását; felszólítja továbbá Ukrajnát, hogy továbbra is emlékezzen meg a totalitarizmus áldozatairól; felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel Ukrajnát az Európa a polgárokért programban való részvételre;

(…)

  1. [az EU] sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az országban romlott a politikai légkör, és széles körben alkalmazzák politikai célokra a megfélemlítést, a gyűlöletbeszédet és a politikai nyomást; sürgeti a hatóságokat, hogy határozottan ítéljék el és tiltsák be a szélsőséges és gyűlöletkeltő csoportok és a Mirotvorechez hasonló weboldalak műveleteit, amelyek feszültséget keltenek a társadalomban, és visszaélnek több száz ember – köztük újságírók, politikusok és kisebbségi csoportok tagjai – személyes adataival;

Egy 2019. február 7-én hozott törvény elfogadásával a kijevi parlament úgy módosította Ukrajna Alkotmányát, hogy az a parlament (85. cikk 5. pont), az államelnök (102. cikk 3. bekezdés) és a kormány (116. cikk 1.1 pont) számára is kötelezően előírta az EU és a NATO csatlakozásra törekvést. Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról című dokumentumban foglaltakból kitűnik, hogy az ukrán politikai hatalom kisebbségellenes tevékenysége hátráltatja Ukrajna európai integrációját, tehát alkotmányellenes.

© 2021 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62