Egy újabb lépés az ukránosítás felé: elfogadták a középfokú oktatásról szóló törvényt

Mai ülésén Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa megszavazta az általános középfokú oktatásról szóló törvényt. Az ukránul Закон України «Про повну загальну середню освіту» címet viselő jogszabály számtalan rendelkezése közül a kárpátaljai magyarok számára az egyik leginkább húsba vágó az, amely az oktatás nyelvét szabályozza.

A 2017-es oktatási kerettörvény 7. cikkelye (Закон України «Про освіту») kötelezően előírta, hogy az oktatás nyelve az ukrán, illetve hogy a nemzeti kisebbségek számára „egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein”.

2019. április 25-én a kijevi parlament az államnyelvről fogadott el törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»), amelynek 21. cikke gyakorlatilag megismételte az oktatási törvény 7. cikkében foglaltakat.

Az Európa Tanács Jog a Demokráciáért Európai Bizottsága, ismertebb nevén a Velencei Bizottság határozott kritikával illette hivatalos véleményében mind az oktatási törvényt, mind pedig az államnyelvi törvényt, s e két jogszabályon belül az oktatás nyelvét szabályozó részeket.

A kijevi kormányzat azt ígérte, hogy – figyelembe véve a nemzetközi testület ajánlásait – az oktatás nyelvének kérdését a középfokú oktatásról szóló törvény speciális törvényben részleteiben szabályozza és rendezi.

Nos, ezek után nézzük, hogyan szabályozza a ma, azaz 2019. január 16-án elfogadott törvény az oktatás nyelvét!

A törvény értelmében Ukrajna állampolgárait etnolingvisztikai alapon négy nagy csoportra oszthatja fel a jogalkotó. Az első csoportba a többségi nemzet képviselői (vagyis az ukránok) tartoznak: ők az 1. osztálytól az érettségiig végig anyanyelvükön tanulhatnak.

A második csoportba az őshonos népek (voltaképpen a krími tatárok) képviselői tartoznak, akik az államnyelv alapos oktatása mellett szintén végig anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat.

Az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anya­nyelvként használó nemzeti kisebbségek kép­vi­selői (magyarok, románok, lengyelek, bol­gárok) tartoznak a harmadik kategóriába. Ők az elemi iskolák (vagyis 1–4. osztály) szintjén saját nyelvükön tanulhatnak, ám az 5. osztálytól ez megváltozik. Az 5. osztályban az éves óraszám minimum 20%-át már államnyelven fogják tanulni, és a 9. osztályra ennek az aránynak el kell érnie minimum a 40%-ot. A 10–12. osztályban pedig már az éves óraszám legalább 60%-át ukránul kell tanulniuk.

A nem EU-s nyelvet beszélő nemzeti kisebbségek (oroszok, belaruszok) kerültek a negyedik kasztba. Ők az 5. osztálytól kezdve az éves óraszám legalább 80%-át államnyelven tanulják.

A kárpátaljai magyarság képviselői a 2017-es oktatási kerettörvény elfogadása óta tiltakoznak az anyanyelven folyó oktatás visszaszorítása ellen, és Magyarország is kiállt a kárpátaljai magyar közösség jogainak megőrzése mellett. Amikor 2019 során Ukrajnának új elnöke, parlamentje és kormánya lett, felcsillant a remény, hogy sikerül megoldást találni a vitás kérdésekre, és az anyanyelvi oktatás jogának megnyirbálása helyett a kormány végre az államnyelv oktatásának hatékonyságát fogja növelni, mégpedig az anyanyelvi oktatás keretein belül, megtalálva a színvonalas nyelvoktatáshoz szükséges megfelelő modellt. Ehelyett azonban az új politikai hatalom is folytatja az elődei által elkezdett utat, melynek egyik állomása a magyar nyelven folyó oktatás visszaszorítása, az ukrán nyelven folyó képzés kötelező erőltetése.

A törvény még nem lépett hatályba: ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen, az házelnöknek és államfőnek is el kell látnia kézjegyével, illetve a megfelelő módon ki kell hirdetni azt.

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62