Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont adott otthont a 9. Nemzetközi Nyelvmenedzsment Szimpóziumnak (9th International Language Management Symposium), amelynek központi témája a nyelvmenedzsment és a terminológiai folyamatok kapcsolata volt. A 2026. szeptember 3–4-én Budapesten megrendezett nemzetközi konferencián a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemet és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontot Váradi Krisztián és Hires-László Kornélia képviselte.
Váradi Krisztián „Az országspecifikus felsőoktatási terminológia harmonizációja ukrán–magyar viszonylatban” (Harmonisation of Country-Specific Higher Education Terminology in the Ukrainian–Hungarian Context) című online előadásában az ukrán és a magyar felsőoktatási rendszerek terminológiájának megfeleltetési lehetőségeit és nehézségeit vizsgálta. Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Terminológiastratégiai Alprogramjának támogatásával 2023 decemberében elindult négyéves kutatási projekthez kapcsolódott. A projekt célja Magyarország és a Kárpát-medence hét, magyar közösségek által lakott országában használt oktatási terminológia összehangolása, valamint a hiányzó fogalmi kategóriák megnevezésére alkalmas új terminusjelöltek kidolgozása. A vizsgálat a terminológiai harmonizációt a szervezett nyelvmenedzsment egyik formájaként értelmezi. Az elemzés az oktatói munkakörök, a tudományos fokozatok és címek, az értékelési rendszerek, az oktatási szintek, az irányító testületek, a felvételi és nyelvvizsgák, valamint az oktatási folyamat szervezése terén mutatta ki a legjelentősebb ukrán–magyar különbségeket.

Hires-László Kornélia Ana Lehocki-Samardžićtyal, az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem oktatójával közösen készített „Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria nyelvi tájképének jogszabályi szempontú elemzése, különös tekintettel a településnevek feltüntetésére” (Analysis of the Linguistic Landscape in Slovakia, Ukraine, Romania, Serbia, Croatia, Slovenia, and Austria from a Legislative Perspective, with Special Emphasis on the Inscription of Names for Inhabited Places) című előadást mutatta be. Az összehasonlító vizsgálat hét ország magyarok által lakott régióiban elemezte a történelmi magyar településnevek nyilvános megjelenítésének jogi és intézményi feltételeit. Az előadás rámutatott arra, hogy a településnév-táblák jelenléte, hiánya és vizuális elrendezése nemcsak a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlati érvényesüléséről, hanem az adott nyelvi közösség történelmi jelenlétének és térhez való kötődésének nyilvános elismeréséről is árulkodik.

A színvonalas szakmai program mellett a konferencia kiváló alkalmat teremtett a korábbi szakmai és baráti kapcsolatok felelevenítésére, valamint új együttműködések és személyes kapcsolatok kialakítására is. Köszönjük a konferencia szervezőinek a részvétel és kutatási eredményeink bemutatásának lehetőségét, valamint a tartalmas szakmai találkozót.




