Az Európai Parlament a hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó csoportja 2022. február 17-én szervezte meg azt a fórumot, ahol többek között az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az ülésezés egyik legfontosabb indoka az volt, hogy az ukrán kormányzat 2022. január 10-én benyújtotta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentum implementációjáról szóló ötödik jelentését. Ahogyan az előző országjelentéshez, ehhez az ötödik jelentéshez is készítettek a kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek egy alternatív jelentést.
Az ülésezés első szakaszában az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN), a Nyelvi Sokszínűséget Elősegítő Európai Hálózat (NPLD) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) képviselői bemutatták azokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására és védelmére vonatkozó javaslataikat, amelyeket az Európa Jövője Konferencia platformján nyújtottak be.
A fórum második részében került sor a kárpátaljai magyarok helyzetének kiértékelésére, illetve az alternatív jelentésnek a bemutatására. Bocskor Andrea az Európai Parlament képviselőjeként és a fórum egyik főszervezőjeként üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót első ízben Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, aki vázolta az érdekérvényesítés során gondot okozó legfontosabb problémákat, az utóbbi években elfogadott ukrán törvények azon részeit, amelyek a nemzeti kisebbségek jogait súlyosan sérti. Majd ezt követően Csernicskó István (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora) és Hires-László 
Kornélia (a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője) által összeállított színes prezentációval (konkrét esetekkel, nyelvi tájképes fotókkal, kutatási eredményekkel és statisztikai adatokkal illusztrálva) mutatták be a kárpátaljai magyarságot érintő folyamatos jogszűkítések következményeit. Az alternatív jelentésben és az Európai Parlament képviselői számára készített előadásban a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek mást, csak az eddig megszerzett jogaikat szeretnék megvédeni, illetve megőrizni saját nyelvüket, identitásukat és kultúrájukat.