Az Egyesült Nemzetek Szervezete az államok közti együttműködés elősegítése mellett a gazdasági fejlődés, nemzetközi jog és az emberi jogok terén is fontos munkát végez. 1945-ös alapítása óta 193 ország csatlakozott munkájához, beleértve Ukrajnát is, mely függetlenlenné válása óta vesz részt a szervezet működésében (alapítása óta hivatalos ENSz-tagállam).
2024. november 28-29 között immár 17. alkalommal rendezték meg az ENSz Kisebbségi Fórumát Svájcban, Genfben. A Fórum a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek befogadásának elősegítésére fókuszált a nyilvános terekben és diskurzusokban való képviseletük, valamint önreprezentációjuk fényében. Az esemény négy szekcióban folytatta munkáját, melyek a következő fontos területeket foglalták magukba: a kisebbségek reprezentációja a nyilvános térben, az oktatásban, kultúrában és a médiában. A Nemzetek Palotájában megrendezett eseményen a felvidéki és erdélyi magyar kisebbség tagjai mellett Kárpátalja is képviseltethette magát. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának kutatói, Hires-László Kornélia és Máté Réka a kisebbségek oktatásának kérdéseivel foglalkozó szekció munkájában vettek részt. Felszólalásukban rávilágítottak az ukrán oktatási rendszer átalakulásának fontosabb, a magyar kisebbség számára meghatározó eseményeire, jogszabályaira, valamint a kisebbségi törvény elfogadását követő időszakban történt változásokra. A kutatók kiemelték, mennyire fontos a nemzeti kisebbségek jogainak szem előtt tartása az ország európai integrációs törekvéseinek fényében is. „A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása az állam, a többségi társadalom és a kisebbségi közösségek közös érdeke” – emelték ki hozzászólásukban.
Genfi látogatásunk kutató és nyelvész szemmel is roppant izgalmas tapasztalatokkal gazdagított. A városban számos nemzetközi szervezet központja található, az ENSz Palota mellett, mely a szervezet második legnagyobb központja. A Palota előtti téren látható emlékmű, az ikonikussá vált háromlábú szék, amely a taposóaknák következtében elhunytaknak állít emléket. Genf városa fontos szerepet játszott a reformáció eszméinek terjedésében is: az óvárost meglátogatva szemünk előtt elevenedik meg a történelem. A városba érkező könnyen egyfajta bábeli zűrzavarban találja magát: az utcákat figyelmesen járva az embernek olyan érzése támad, mintha nem is volna nyelv, melyet itt nem hallhatnánk. Közismert, hogy az ország nyelvi térképe is roppant összetett, ezt már az a tény is bizonyítja, hogy négy hivatalos nyelvvel rendelkezik (nyugaton, Genf környékén franciául, az ország középső és keleti részén inkább németül, a déli kantonokban főként olaszul beszélnek, valamint az ország a délkeleti területein rétorománul is). Ezt a nyelvi változatosságot az országot vonattal keresztülutazva mi is megtapasztalhattuk. A többnyelvűség a mindennapi életben megjelenő alkalmazása szemünk előtt vált láthatóvá, érzékelhetővé, mely utazásunk elsődleges céljának figyelembe vételével még értékesebbé tette számunkra az országba látogatás élményét.
