A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) címmel jelent meg A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatási program és könyvsorozat záró kötete.
Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik nagy adóssága volt, hogy – elsősorban politikai okokból – nem foglalkoz(hat)ott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek közös munkával elkészítették a Magyarországgal szomszédos országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók egységes szempontok szerint és azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok demográfiai jellemzőit, politikai, oktatási, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi jogokat, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, a magyar nyelv magyarországi és határon túli változatai közti nyelvi azonosságokat és különbségeket mérték fel és elemezték.
A kutatás eredményei könyvsorozat keretében jelentek meg folyamatosan Kontra Miklós szerkesztésében. Az első kötet A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) címmel látott napvilágot 1998-ban, szerzője Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója. A kutatás vezetője és a könyvsorozat szerkesztője Kontra Miklós. A napokban jelent meg a sorozat hatodik, egyben záró kötete A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) címmel, szerzői Péntek János és Benő Attila.
A sorozat kötetei: