«…Між ріжними краями Росії Україна належить до гірших, найменш освічених. Причин тому є кілька: мало іде грошей до народної школи, мало про них дбають. А головно через те так тупо в них наука йде, що вчать дітей не українською мовою» – írta az ukrán nemzeti történettudomány megalapozója, Mihajlo Hrusevszkij a „Про українську мову і українську школу” címmel 1912-ben kiadott kötetében.
A jeles tudós – akinek arcmását az 50 hrivnyás bankjegyről mindenki ismeri Ukrajnában – szavai magyarul azt jelentik: „Oroszország különböző részei között Ukrajna a legrosszabbul, a legkevésbé képzettek között van. Ennek több oka van: kevés pénz kerül a népiskolákba, kevéssé gondoskodnak róluk. És főleg azért megy olyan tompán nekik a tudomány, mert nem ukrán nyelven tanítják a gyermekeket.”
Ukrajna két legutóbbi elnöke, Porosenko és Zelenszkij is ott bábáskodott az általános közoktatási törvény elfogadása, illetve hatályba léptetése körül, amely megszünteti a kisebbségi – többek között a magyar – tannyelvű iskolák intézményi önállóságát, és az 5. osztálytól fokozatosan az államnyelven (tehát nem az anyanyelven, hanem ukránul) folyó oktatásra vezeti át a gyerekeket.
Ukrajna volt és jelenlegi elnöke nagy valószínűséggel nem olvasta az ukrán klasszikus tudós munkáit, és ezért nem tudják, mit cselekszenek, amikor gyerekek ezreit fosztják meg attól a jogtól és lehetőségtől, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Ha viszont olvasták Hrusevszkij szavait, s ennek ellenére támogatják ezt a törvényt, akkor a helyzet még rosszabb…