Arany János Fiatal Kutatói Díjjal tüntették ki Budapesten Márku Anitát, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát, aki egy évtizede kutatja a határon túli magyar nyelvváltozatok jellegzetességeit. Fiatal kora ellenére a díjazottnak komoly szakmai múltja van a nyelvváltozatok és a kétnyelvűség vizsgálata területén.
Márku Anita 1981-ben született Mezőváriban. Érettségit a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban tett. A Rákóczi-főiskolán már diákként bekapcsolódott a Limes Társadalomkutató Műhely munkájába, később az ugyanott létrejött Hodinka Antal Intézetben dolgozott fiatal kutatóként. Magiszteri diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte társadalmi kommunikáció szakirányon 2007-ben, majd egyéni kutatásait doktoranduszként folytatta a veszprémi Pannon Egyetemen. Doktori disszertációját 2011 decemberében védte meg.
Értékként tekintenek a nyelvjárásokra
Fő kutatási területe a Kárpátalján sokakat érintő és igencsak időszerű kétnyelvűség-problematika. A Hodinka-intézet profiljába olyan szociolingvisztikai kutatások tartoznak, amelyek a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, nyelvjogi helyzetét, nyelvi érintkezésből fakadó sajátosságait vizsgálják. Az ő témája – a kárpátaljai magyarok nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiáinak vizsgálata – is illeszkedik a sorba.
Megítélése szerint a kárpátaljai magyarok alapnyelvváltozata sajátos kontaktusváltozat, amely kicsit más, mint az anyaországi magyar vagy a magyar tannyelvű iskolákban oktatott nyelvváltozat.
– Mindenképpen fontos, hogy empirikus kutatásokkal feltárjuk, leírjuk a helyiek által beszélt nyelvváltozat vagy nyelvváltozatok sajátosságait, majd a kutatások eredményeit a közösség javára fordítsuk – hangsúlyozta.
Az eddig elvégzett munka hozadékának nevezte, hogy a Rákóczi-főiskola magyar tanszékén dolgozó kollégái – az alapkutatások eredményeiből kiindulva – olyan magyar nyelvtankönyveket írnak, amelyek nem a nyelvi diszkrimináció újratermelődését segítik elő, hanem a nyelvi változatosság, a kétnyelvűség pozitívumait közvetítik, értékként tekintenek a nyelvjárásokra. Nem kiirtandó, hanem természetes jelenségként értékelik például a szókölcsönzéseket, továbbá helyzetgyakorlatok révén mutatják be, hogy mikor lehet a kódváltás sikeres kommunikációs stratégia két kárpátaljai magyar ember beszélgetésében.
Az internetes kommunikáció is érdekli
Eddig megjelent publikációiról a kárpátaljai kutató elmondta, hogy már a szakdolgozatát is az említett témában írta 2003-ban a Pécsi Tudományegyetemen, amikor ungvári egyetemisták és beregszászi főiskolások nyelvválasztási szokásairól és kódváltási stratégiáiról készített felmérést.
– Ennek átdolgozott változata könyv alakban is napvilágot látott 2008-ban Érvényes történetek címmel – fűzte hozzá Márku Anita, aki több, a Hodinka-intézet gondozásában megjelent kötet szerkesztője és társszerzője.
Mostani kitüntetésével kapcsolatban kiemelte, úgy érzi, hogy ezt a díjat nem egyedül kapta, mert szerinte ezzel a Hodinka-intézet és – az egész Kárpát-medencére kiterjedő – Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársainak tevékenységét is elismerik, hiszen vizsgálatai és publikációi oda is kapcsolódnak.
– A Rákóczi-főiskolának is nagy elismerés ez, mert talán ez a díj bizonyítja, hogy van értelme a tudományos utánpótlás nevelésének – hangsúlyozta.
Megelőlegezett bizalomnak tartja az Arany János Fiatal Kutatói Díjat, amely jelzi, hogy „talán jó irányba tettem meg az első lépéseket”. Tudományos terveiről szólva elmondta, hogy a Hodinka-intézetben végzett munkája mellett az internetes kommunikáció is érdekli. Azt szeretné vizsgálni, hogy a kétnyelvű jelenségek miként jelennek meg a közösségi oldalakon.
FORRÁS: VARGA BÉLA, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA