NATO-csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben július 11–12-én. Mint ismeretes, Magyarország az ukrán Legfelsőbb Tanács által 2017. szeptember 5-én megszavazott és Petro Porosenko elnök által nem sokkal később alá is írt új oktatási törvény 7. cikkelyének a kárpátaljai magyar közösség anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait és lehetőségeit erősen korlátozó rendelkezései miatt blokkolta Ukrajna hivatalos közeledését a NATO-hoz, mint ahogyan az Ukrajna–NATO találkozókat is. Végül ezúttal Budapest nem akadályozza meg Ukrajna részvételét a kétnapos NATO-csúcson, és Ukrajna elnöke – Grúzia (vagy ahogyan újabban nevezik: Georgia) államfőjével együtt – részt vehetett a NATO állam- és kormányfői szintű megbeszélésének második, július 12-i részén, sőt: Porosenko az USA elnökével, Donald Trumppal is találkozott Brüsszelben. A kárpátaljai magyar közösség ügye azonban nem került le a napirendről.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna NATO-csúcson való részvétele kapcsán Brüsszelben kijelentette, hogy „Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik.”
Szíjjártó Péter, Magyarország külügyminisztere azt emelte ki, hogy „a kisebbségi jogok megsértése a NATO szövetségi integritását is meg tudja gyengíteni”.
A kormany.hu hírportálon megjelent beszámoló szerint a külügyminiszter leszögezte:
„Ezért Magyarország amellett érvelt Ukrajnával kapcsolatban, hogy ameddig nem teljesíti a NATO felé vállalt kötelességeiket – melyek között ott a van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és folyamatos fejlesztése is – addig nem támogatja az előrehaladását az euroatlanti folyamatban”.
A NATO brüsszeli ülésén részt vevő állam- és kormányfők által 2018. július 11–12-én elfogadott nyilatkozat 66. pontja egyértelműen felszólítja Ukrajnát a kisebbségi jogok terén vállalt nemzetközi kötelezettségei figyelembe vételére.
„Ami az Oktatási törvényt illeti, amelyet a Rada 2017 szeptemberében fogadott el, a szövetségesek felszólítják Ukrajnát, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Velencei Bizottság indítványának ajánlásait és következtetéseit.” – áll a hivatalos nyilatkozat 66. bekezdésében.
Az eredeti angol nyelvű szöveg:
„With regard to the Law on Education adopted by the Rada in September 2017, Allies urge Ukraine to fully implement the recommendations and conclusions of the Opinion of the Venice Commission.”
Az angolul nem értők orosz nyelven is elolvashatják ugyanezt:
„В связи с принятым Верховной Радой в сентябре 2017 года законом об образовании, страны НАТО призывают Украину к полному выполнению рекомендаций и выводов, сделанных в заключении Венецианской комиссии.”
A Velencei Bizottság ajánlásainak teljes körű betartására figyelmeztette tehát Ukrajnát július 11–12-i nyilatkozatában a NATO, de ugyanerre szólította fel a deklarációk szintjén Európába törekvő Kijevet már az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2017. október 12-én hozott „Az új ukrán oktatási törvény: a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának egyik legfőbb akadálya” című határozatának utolsó, 15. pontja is, amely így szól:
„A Közgyűlés felkéri az ukrán hatóságokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a Velencei Bizottság következő ajánlásait és következtetéseit, és ennek megfelelően módosítsák az új oktatási törvényt.”
Eredetiben, angolul:
„The Assembly asks the Ukrainian authorities to fully implement the forthcoming recommendations and conclusions of the Venice Commission and to amend the new Education Act accordingly.”
Arról, hogy konkrétan mi van a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban kiadott ajánlásaiban, arról itt olvashatnak elemzést.
A Velencei Bizottság ajánlásaiban – sok egyéb mellett például ilyen megállapításokkal találkozhatunk:
„ (…) megkérdőjelezhető, hogy az államnyelvben való teljes jártasság elérésének a középfokú oktatás befejezéséig legitim célját csak az új Oktatási Törvény 7. cikkelyében leírt új modell bevezetésével lehet elérni. Az ukrán hatóságok állításai ellenére sem teljesen világos, hogy a kisebbség nyelvén történő oktatás jelentős csökkentése az egyetlen vagy akár a legjobb lehetséges alternatíva.” (97. bekezdés)
„ (…) az államnyelv oktatásán és az államnyelven történő oktatáson javítani lehetne (…), a kisebbségi nyelveken oktató iskolákon belül, ami nem zárja ki az ukrán nyelv oktatásához rendelkezésre álló órák számának növelését.” (98. bekezdés)
„Ezenkívül a hagyományos kisebbségi iskolákat úgy kell tekinteni, mint amelyek Ukrajna történelmi örökségének részét képezik, és mint ilyeneknek, meg kell hagyni a hagyományos módon való működésüket, feltéve, hogy ez az ukrajnai oktatás minőségének jelentős növekedését jelenti. Ez egy életképes megoldás lehet, amely jobban megfelel az arányosság követelményének és az interetnikus párbeszédnek, a tiszteletnek és a megértésnek.” (102. bekezdés)
„Tekintettel a fenti megfontolásokra, a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása, és a rendelkezés kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazása.” (125. bekezdés)
Talán nem véletlen, hogy épp a NATO-csúccsal párhuzamosan, július 11-ére hívta Kijevbe Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma konzultációra a kárpátaljai magyar közösség érdekvédelmi szervezeteinek képviselőit. Amint a találkozóról kiadott közleményekből kiderül, Kijev sajnos továbbra sem tartja magát sem az Európa Tanács, sem a NATO felszólításához, és nem hajlandó érdemben tárgyalni a magyar nemzeti kisebbség képviselőivel az oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének érdemi módosításáról.