A program címe: Nyelv és nyelvváltozat mint gazdasági erőforrás a szimbolikus térben Kárpátalján
Év: 2015-től
Rövid leírás: A 2015-ben indult, több évre tervezett kutatási programunk keretében a nyelvet mint gazdaságilag konvertálható erőforrást vizsgáljuk Kárpátalja szimbolikus terében, a nyelvi tájkép különböző szintjeinek vizsgálata révén.
Célunk az, hogy ebben a kontextusban megvizsgáljuk:
- hogyan jelenik meg a világban egyre erőteljesebb pozíciókat betöltő, „a” világnyelvnek tekinthető globális angol a régióban;
- Kárpátalja szláv többségének helyi, a sztenderd ukrántól markánsan eltérő, jellegzetes nyelvváltozatainak (melyeket sokan különálló ruszin nyelvnek tekintenek) szerepét a régió turisztikai vonzerejének alakításában;
- a magyar nyelv megjelenését és a funkcióját a vidék gazdasági erőforrásai között;
- az egykori Szovjetunió domináns nyelvének, illetve az Ukrajnában máig rendkívül erős pozíciókkal rendelkező nyelvének, az orosznak a jelenlétét a régió szimbolikus terében;
- Kárpátalja más kisebbségi nyelveinek (román, német, szlovák, román, roma) a megjelenését, helyzetét;
- a különböző írásrendszerek – mint például a mindennaposnak tekinthető latin és cirill mellett a vidék hagyományos nyelvi tájképében egykor természetes, ám ma egyre ritkábban látható héber írás, illetve az újabban specifikus helyzetekben megjelenő székely (rovás)írás – előfordulását és funkcióját.
Ukrajna egymástól jelentősen különböző történelmi, gazdasági és kulturális fejlődésen átesett, eltérő felekezeti, etnikai és nyelvi összetételű lakossággal rendelkező régiókból a Szovjetunió keretein belül mesterségesen összetákolt, egymástól számtalan szempontból kisebb-nagyobb szakadékokkal elváló (Karácsonyi et al 2014), 1991 óta számon tartott történetének legnagyobb válságát átélő állam. Kutatási programunk során azt vizsgáljuk meg, hogy az identitását kereső, egységesítő, homogenizáló független Ukrajnán belüli Kárpátalján hogyan élik – materiális erőforrássá konvertálható módon – reneszánszukat a helyi értékek, illetve a „kárpátaljaiság”-hoz milyen mértékben tartoznak hozzá a regionális nyelvi és kulturális elemek.
Vizsgálatunk során legfőképpen a (széles értelemben vett) nyelvi tájképre, illetve az egyes nyelveknek, nyelvváltozatoknak tulajdonított (gazdasági és kulturális) értékére koncentrálunk. Számos kutatóponton mérjük fel és dokumentáljuk (elsősorban fotók segítségével) a nyelvek, nyelvváltozatok megjelenését a nyelvi tájképben. Mélyinterjúk, fókuszcsoportos beszélgetések segítségével azt is megvizsgáljuk, hogyan és miben látják a „kárpátaljaiság”-ot, s ezen belül a helyi nyelvváltozatok szerepét maguk a kárpátaljaiak, illetve az ide látogató turisták és a turizmusból élők.
A kutatás szervezője/támogatója: Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Magyar Tudományos Akadémia Domus programja
Megjelent publikációk:
Csernicskó István 2017. Nyelv, gazdaság, társadalom. Globális nyelvek Kárpátalja magyarok lakta végeinek nyelvi tájképében. In: Márku Anita – Tóth Enikő szerk. Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III. Ungvár: „RIK-U”, 13–44.
Csernicskó István 2019. Fények és árnyak Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár: Autdor-Shark.
Csernicskó István, Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán, Márku Anita, Máté Réka, Tóth-Orosz Enikő 2021. A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján. Törökbálint: Termini Egyesület.
Hires-László Kornélia 2018a. A nyelvi tájkép változása Beregszászon. In: Máté Réka és Karmacsi Zoltán szerk. Nyelvek és nyelvvátozatok térben és időben. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból IV. Ungvár: „RIK-U”. 183–196.
Hires-László Kornélia 2018b. Nyelvi tájkép és turizmus Beregszászon. In: Tódor Erika-Mária – Tankó Enikő – Dégi Zsuzsanna szerk. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség I. Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet . Kolozsvár: Scientia. 193–209.
Hires-László Kornélia 2019. Linguistic Landscapes in a Western Ukranian Town. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy Vol.10 (2019)1, 87–111. DOI: 10.14267/CJSSP.2019.1.5
Hires-László Kornélia – Máté Réka – Tóth-Orosz Enikő 2022. Kereskedelmi egységek nyelvi tájképe: kárpátaljai román- és magyarlakta települések példája alapján. In: Karmacsi Zoltán – Márku Anita – Tóth-Orosz Enikő szerk. Mozaikok a magyar nyelvhasználatból. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból VI. Törökbálint: Termini Egyesület, 36–54.
Karmacsi Zoltán 2016. Zápszony és Mezőkaszony nyelvi tájképének változása. In: Барчан В. В., Белей Л. О., Венжинович Н. Ф., Кузьма О. Ю., Староста О. І., Шаркань В. В., Шумицька Г. В., Ярема Х. І. ред. Студії з філології та журналістики: Матеріали ІІ Міжнародної наукво-практичної конференції студентів та аспірантів „Актуальні проблеми філології та журналістики”. Ungvár: Grazhda, 239–241.
Karmacsi Zoltán 2017. A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa. In: Márku Anita – Tóth Enikő szerk. Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III. Ungvár: „RIK-U”, 54–60.
Karmacsi Zoltán 2018a. Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe. METSZETEK Vol. 7:1., 91–118. DOI 10.18392/metsz/2018/1/4
Karmacsi Zoltán 2018b. Turizmus és nyelvi tájkép. In: Tódor Erika-Mária – Tankó Enikő – Dégi Zsuzsanna szerk. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség I. Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet. Kolozsvár: Scientia Kiadó. 211–220.