A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, a maga módján, egy 4 részes, a mai Kárpátalja területének 100 évét röviden áttekintő összefoglalóval szeretne csatlakozni a #2020nemzetiösszetartozáséve és #Trianon100 megemlékezés-sorozathoz.
- Történelem és demográfia
- Oktatás és egyházak
- Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás
- Gazdaság és érdekképviselet
Oktatás
A magyar nyelvű oktatásnak nagy hagyományai vannak a mai Kárpátalja területén: akkor is működtek itt magyar iskolák, amikor a régió Csehszlovákiához vagy a Szovjetunióhoz tartozott. A független Ukrajna is lehetővé tette a magyar nyelvű oktatási rendszer működését, sőt fejlődését (6. ábra). A 2019/2020. tanévben Kárpátalján 97 magyar nyelven (is) oktató iskolában közel 16 ezer gyermek tanult magyar nyelven.
6. ábra. A magyar tannyelvű iskolák tanulólétszáma, illetve a magyar nyelven oktató iskolák első osztályaiba beiratkozó gyerekek száma Kárpátalján 1987 és 2020 között
Nem minden magyar tanul(hat) azonban anyanyelvén. Minél magasabb oktatási szintről van szó, annál több magyar gyerek és fiatal tanul az állam hivatalos nyelvén (7. ábra). A többségi nyelven tanulók egy része saját elhatározásból választotta az államnyelven való tanulást; vannak azonban olyanok is, akik kényszerből (mert településükön, lakóhelyük közelében nincs magyar óvoda, iskola).
7. ábra. A magyarul, illetve többségi nyelven tanulók aránya az egyes oktatási szinteken a Tandem 2016 kutatás adatai alapján (N=362)
Mivel a felsőoktatás nyelve a Szovjetunióban az orosz volt, a szláv nyelvűek előnyösebb helyzetben voltak. A 2001-es cenzus adataiból jól látható, hogy az orosz nemzetiségűek körében volt a legmagasabb a felső végzettséggel rendelkezők aránya Ukrajnában, és a nem szláv (moldáv, magyar, román) nyelvet beszélők között pedig a legalacsonyabb (8. ábra).
8. ábra. A felső végzettséggel rendelkezők aránya Ukrajnában nemzetiségek szerint a 2001-es cenzus adatai alapján 
Az oktatási diszkriminációt jelzi, hogy egy a régióban élő ukránok és magyarok reprezentatív mintáján végzett kutatás adatai szerint Kárpátalján az ukrán nemzetiségűek kedvezőbb iskolázottsági mutatókkal rendelkeznek, mint a magyarok (9. ábra).
9. ábra. A magyar és ukrán nemzetiségűek iskolázottsági mutatói Kárpátalján a Tandem 2016 adatai alapján
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 1996-os megalapítása után 2001-ben bocsátotta ki első végzőseit. A magyar nyelven oktató főiskola végzősei – kiegészülve az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar–Ukrán Oktatási-Tudományos Intézetében végzett hallgatókkal – a 2001-es adatokhoz képest jelentősen javítottak a kárpátaljai magyar lakosság iskolázottsági mutatóin: érzékelhető módon nőtt a felső végzettséggel rendelkezők aránya a kárpátaljai magyarok körében, főként a fiatalabb generációknál (10. ábra).
- ábra. A legmagasabb iskolai végzettség a kárpátaljai magyarok körében korosztályonként
a Summa 2017 kutatás adatai tükrében
A 2017-ben megszavazott új oktatási törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok révén Ukrajna vissza akarja szorítani az anyanyelv szerepét az oktatás minden szintjén, és az állampolgárokat az ukrán nyelven folyó képzés felé tereli. Az új jogszabályok következtében a magyar és román tannyelvű iskolákban 2023-tól, az orosz nyelvű intézmények esetében pedig 2020. szeptember 1-től az 5. osztálytól kezdve a tantárgyak bizonyos részét már nem tanulhatják anyanyelvükön a gyerekek, hanem át kell állniuk a részben államnyelven folyó oktatásra (2. táblázat). A 2. táblázat celláiban a 100% azt jelenti, hogy ma még – természetesen az idegen nyelv órák, valamint az ukrán nyelv és ukrán irodalom órák kivételével – az összes többi tárgyat anyanyelven oktatják.
- táblázat. Az anyanyelv megjelenésének maximális aránya a közoktatás különböző szintjein a 2017-es oktatási törvény 7. cikke, az általános középfokú oktatásról szóló törvény 5. cikke és az államnyelvi törvény 21. cikke alapján
| 1–4. oszt. | 5. oszt. | 9. oszt. | 10–12. oszt. | Kiket érint? | |
| a többségi nemzet képviselői | 100 | 100 | 100 | 100 | ukránok |
| őshonos népek | 100 | 100 | 100 | 100 | krími tatárok |
| nemzeti kisebbségek, kiknek nyelve az EU-ban hivatalos nyelv | 100 | 80 | 60 | 40 | magyarok, románok |
| nemzeti kisebbségek, kiknek nyelve az EU-ban nem hivatalos nyelv | 100 | 20 | 20 | 20 | oroszok, belaruszok |
Egyházak
Az ukrajnai népszámlálás nem tartalmaz adatokat a népesség vallási, felekezeti összetételéről. A szociológiai felmérésekből tudjuk azonban, hogy Ukrajna lakosságának legnagyobb része keleti keresztény, vagyis ortodox (3. táblázat), a magyarok abszolút többsége azonban a nyugati keresztény egyházak híve. A kárpátaljai magyarok legnagyobb része református, de a jelentős hányada római vagy görög katolikus (11. ábra).
- táblázat. Ukrajna lakosságának egyházi felekezet szerinti megoszlása egy szociológiai felmérés adatai alapján (2019)
|
ortodox (pravoszláv) |
79% |
| római katolikus | 1% |
| görög katolikus | 9% |
| protestáns | 1% |
| egyéb | 3% |
| ateista | 4% |
| nem tudja/nem válaszolt | 3% |
| összesen | 100% |
- ábra. A kárpátaljai magyar közösség felekezeti összetétele különböző szociológiai kutatások adatai alapján
Folytatása következik: III. Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás