- szeptember 1–3. között Budapesten szervezték meg a 1st INTERNATIONAL CONFERENCE ON SOCIOLINGUISTICS, azaz az 1. Nemzetközi Konferencia a Szociolingvisztikáról című rendezvényt, melynek központi témája a következő volt: Insights from Superdiversity, Complexity and Multimodality (a konferencia honlapja: https://ics1.elte.hu/). A szakmai fórumon szinte az egész világról jelen voltak a társasnyelvészet jeles képviselői: azok a kutatók, akik a nyelvet nem elvont jelrendszerként, hanem hús–vér emberek által használt komplex, számtalan társadalmi identitást kifejezni képes jelenségként vizsgálják.
Azt, hogy a modern szociolingvisztika milyen sok szempontból közelíti meg vizsgálatának tárgyát, az emberi nyelvet, a konferencia szekcióinak tematikája is jelzi. Amint a tanácskozás programjából (amely megtekinthető és letölthető itt: https://drive.google.com/file/d/0B3M2WTavTI–bTZtUFVZVnBtUW8/view) kiderül, a konferencián szó esett a nyelvpolitikai problémákról, a kisebbségi nyelvekről, a nyelvi tájképről, a társalgáselemzés kérdéseiről, a nyelv és identitás kapcsolatáról stb. A tanácskozáson elhangzott előadások rövid kivonatai megtekinthetők a világhálón: https://drive.google.com/file/d/0B3M2WTavTI–NHVLNWMyT0oxTmc/view.
A nemzetközi szociolingvisztikai konferencián a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának munkatársai is képviseltették magukat. Csernicskó István és Hires-László Kornélia Separatism or something else? The Economic Value of Regional Dialects in Transcarpathia címmel tartottak 30 perces előadást szeptember elsején. Az előadók rámutattak arra, hogy a nyelv korántsem csupán a kommunikáció eszköze, hanem – más egyéb funkciói mellett – gazdaságilag hasznosítható erőforrásként is kitűnően hasznosítható; a beregszászi magyar kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy nemcsak a szótárak, kézikönyvek, grammatikák és helyesírási szabályzatok révén kodifikált sztenderd nyelvváltozatok hordozhatnak értéket, hanem bizonyos körülmények közepette a regionális dialektusok és a kisebbségi nyelvek is jól hasznosuló gazdasági előnyt jelenthetnek beszélőik számára.