Az ősz a tudományos konferenciák évszaka. A napokban, szeptember 7–9. között rendezték meg a 19. Élőnyelvi Konferenciát, melynek idén Marosvásárhely adott otthont a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke (Marosvásárhely), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke (Kolozsvár), illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár) szervezésében.
A nemzetközi konferencia központi témája az Élőnyelvi kutatások és a dialektológia volt, mely témakörön belül körbejárták a következő altémákat is: magyar nyelvjáráskutatás a 21. században: hagyomány és innováció; nyelvváltozatok a 21. században: változó dialektusok, regionális köznyelvek, egységesülés és szétfejlődés; adatgyűjtési módszertan: hagyományos modellek, újítás és lehetőségek; nyelvjárások és nyelvek határán: nyelvjáráskutatás és kontaktológia; nyelvjárások és kisebbségi nyelvhasználat; nyelvjárások és nyelvi tervezés kisebbségi és többségi helyzetben; nyelvjárások és nyelvi attitűdök; nyelvjárások az oktatásban.
A konferencián a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatójaként, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete Többnyelvűségi Kutatóközpontjának posztdoktor kutatójaként Márku Anita tartott előadást. A Bartha Csillával és Pachné Heltai Borbálával közös előadás témája Többnyelvű nyelvhasználat identitásépítő gyakorlatai digitális diskurzusokban volt. Előadásukban kifejtették, hogy a digitális technológia és az internet nem csupán a nyelvhasználat módjait alakítják át, hanem új, multimodális kommunikációs csatornákat és műfajokat is létrehoznak. A nyelvhasználati kontextus átalakulása kisebbségi elrendeződésben az egyes nyelvek, nyelvváltozatok szerepeit, valamint a korábban társadalmilag konstruált határvonalait is jelentősen átalakítja. A szemiotikai eszközök közötti kreatív váltások (legyen szó nyelvekről, nyelvváltozatokról, regiszterekről, képekről, emotikonokról stb.) ugyanis nemcsak a nyelvi kompetencia függvényében történnek, hanem azokban a multimodalitás, különösen a vizualitás megerősödésével a résztvevők arculat- és identitásépítési munkája is fokozottabban tetten érhető. Két többnyelvű közösség – a geresdlaki finnek, valamint a kárpátaljai magyarok – online diskurzusaiból szemezgetve a nyelvi kreativitás példáin túl az identitáskonstruálás, továbbá a nyelv(ek) gazdasági értékére is hoztak érdekes példákat az előadók. A konferencia további szakmai programjáról itt olvashatnak bővebben.
A konferencia magas szakmai színvonalát jelzi, hogy a szociolingvisztikában nemzetközi hírnévnek örvendő kutatók tartottak plenáris előadást: Dennis R. Preston, az Oklahoma State University képviseletében New Trends in Perceptual Dialectology címmel; Borbély Anna, az MTA Nyelvtudományi Intézet képviseletében Fenntartható kétnyelvűség címmel; valamint Bodó Csanád az ELTE BTK-ról Mediatizált nyelvjárások címmel tartott előadást.
A konferencia szervezői a kikapcsolódásról is gondoskodtak: a Bekecs Néptáncegyüttes előadása és városnézés színesítette a programot.
Mint ismeretes, az 1988-ban indult konferenciasorozat az első olyan fóruma volt a magyar nyelvtudománynak, ahol az anyaországi és kisebbségi nyelvészek rendszeresen találkozhattak és megoszthatták egymással kutatásaik eredményeit. Mára a sorozat a magyar nyelvészet egyik legszínvonalasabb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát. Ahogy arról korábban is írtunk, 2010 szeptemberében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a 16. Élőnyelvi Konferenciának. A Hodinka Antal Intézet szervezésében Beregszászban rendezett rangos tudományos tanácskozáson elhangzott előadások lektorált, válogatott és szerkesztett anyaga kötet formájában is megjelent 2012-ben Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán és Márku Anita szerkesztésében (Innen letölthető:https://www.umjl.fss.ukf.sk/elonyelvi18/images/publ/16_ek.pdf).