Egy évvel ezelőtt, 2019. április 25-én szavazta meg Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної») című törvényt.

Az államnyelvi törvény:

– kötelezően előírja az ukrán mint államnyelv használatát az államigazgatás, a társadalmi és közélet, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a sport minden területén; megsértéséért szabálysértési eljárás, pénzbírság jár;

– előírja az ukrán nyelv kötelező ismeretét a kinevezett és választott állami tisztviselők pl. az elnök, a miniszterelnök, a kormánytagok), valamint a helyi önkormányzatok képviselői számára (de a parlamenti képviselők érdekes módon kimaradtak a felsorolásból);

– számos tisztség, poszt és állás (például: polgármester, iskolaigazgató) betöltéséhez előfeltétel a törvény által létrehozott állami ügynökség előtt letett ukrán nyelvvizsga;

– az ukrán irodalmi nyelv kodifikált normáinak vagy a helyesírási szabályoknak a hivata­los dokumen­tumok­ban való megsértéséért bírság szabható ki;

– az állampolgárok egy újonnan kialakított állami hivatalnál tehetnek feljelentést, ha úgy érzik, jogi vagy magánszemélyek megsértik a törvényt; a jogszabály betartását külön állami biztos felügyeli, akinek feljelentési joga van.

A 2014–2019 között az országot kormányzó politikai tábor vezére, Petro Porosenko az „Армія–Мова–Віра” [Hadsereg–Nyelv–Hit] kampány­szlo­gen­nel futott neki a 2019-es elnökválasztásnak. S bár uralmuk 5 éve alatt Porosenko egyetértésével és kezdemé­nye­zésére több törvényt is elfogadott a parlament az ukrán nyelv támogatásáról, az államnyelv átfogó védelméről és az ukrán nyelv központi szerepbe helyezéséről szóló speciális törvényt (bár lett volna erre módjuk korábban is) már csak akkor szavazták meg, amikor egy választási vereség után át kellett adniuk a hatalmat. Ezt igazolja az alábbi, táblázatba foglalt idővonal:

Dátum	A törvénnyel kapcsolatos történések	Politikai események
2019.03.31.		Az elnökválasztás első fordulója. Porosenko a szavazatok 15,95%-ával a második helyet szerzi meg a voksok 30,24%-át begyűjtő Volodimir Zelenszkij mögött.
2019.04.21.		Az elnökválasztás második fordulója. Porosenko vereséget szenved: 62,07%-os részvétel mellett mindössze a szavazatok 24,46%-át kapja, Zelenszkijre a választók 73,23%-a adja le a szavazatát.
2019.04.25.	A parlament elfogadja az államnyelvi törvényt.
2019.05.15.	Porosenko (az elveszített elnökválasztás után, de még az új elnök beiktatása előtt) aláírja az államnyelvi törvényt, s ezzel elhárul az akadály a törvény hatályba lépése előtt.
2019.05.20.		Zelenszkij leteszi a hivatali esküt, és elfoglalja az államelnöki tisztséget.
2019.07.16.	Hatályba lép az államnyelvi törvény.	Ukrajna Alkotmánybírósága megállapítja, hogy a 2017-es oktatási kerettörvény nem alkotmányellenes. A határozat egyetlen szóval sem említi a Velencei Bizottságnak a törvény kapcsán kiadott kritikus ajánlásait. Az államnyelvi törvény 21. cikke és az oktatási kerettörvény 7. cikke egyformán szabályozza az oktatás nyelvét, az Alkotmánybíróság állásfoglalása tehát az ezen a napon hatályba lépő állam­nyelvi tör­vény 21. cikkét is alkotmányosnak minősíti.
2019.07.21.		Az előrehozott parlamenti választáson Zelenszkij pártja (Слуга народу – A nép szolgája) végez az első helyen (254 képviselői hellyel a 450 fős parlamentben egyben abszolút többségre is szert téve). Porosenko pártja (Європейська солідарність – Európai szolidaritás) csak a negyedik helyen végez, és 25 mandátumot szerez (a párt az előző ciklushoz képest 102 képviselői helyet veszít).
2019.12.19.		A Velencei Bizottság kiadja az államnyelvi törvény kapcsán megfogalmazott véleményét és ajánlásait. A nemzetközi jogász testület komoly kritikával illeti a jogszabályt.
2020.01.16.	A törvény IX. rész (Záró és átmeneti rendelkezések) 8. pont 3. bekezdése előírja Ukrajna Kormánya számára, hogy a törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül nyújtsa be a parlament elé az őshonos népek és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvény tervezetét. A 6 hónapos határidő ezen a napon lejár, ám az új törvény tervezete nem készült el. A határidő túllépésével a kormány megsérti az államnyelvi törvényt és egyben a kisebbségek nyelvi jogait.

 

A táblázatba foglalt idővonal alapján jól látszik, hogy Porosenko és csapata akkor aktiválta az államnyelvi törvényt, amikor a választók már ítéletet mondtak a nyelvi kérdést kijátszó politikára, s ezzel a 2014-es forradalom után hatalomra jutott tábor elveszítette a politikai hatalmat. A törvény tehát egy letűnt politikai korszak terméke.

Mivel Ukrajnában a nyelvi kérdés az 1991-es függetlenné válás óta indulatoktól fűtött és mesterségesen gerjesztett ellentétek forrása, a törvény elfogadásának és hatályba léptetésének célja az volt, hogy a magát nemzeti erőként pozicionáló Porosenko és tábora az egész ukrajnai társadalmat megosztó örökséget hagyományozzon az új elnökre, kormányra és parlamentre.

A Porosenkohoz hasonlóan orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij vezette új hatalom politikai kényszerpályára kényszerült az államnyelvi törvény miatt. Ha változatlan formájában hagyják és alkalmazni kezdik a törvény rendelkezéseit, akkor szembe kerülnek azoknak a választóknak a jelentős részével, akik szavazatai révén megnyerték a 2019-es elnöki és parlamenti választásokat. Ha azonban hatályon kívül helyezik a jogszabályt, akkor kivívják a magukat az ukrán nemzeti érdekek képviselőjeként beállító, Zelenszkijt és csapatát nemzetellenesnek és oroszpártinak kikiáltó politikai ellenlábasaik támadásait.

Részben ez az oka annak, hogy a törvény máig érvényben van. A másik oka pedig az, hogy a 2019-ben hatalomra jutott új politikai elit nem is annyira új, és – úgy tűnik – nem akar szakítani dicstelenül megbukott elődei politikai irányvonalával.

Az államnyelvi törvényről készült, a jogszabály elfogadásának első évfordulójához igazítva megjelent elemző áttekintés itt érhető el: Ukrainian language policy gone astray.

Kapcsolódó képek: