Az orosz-ukrán háború ezredik napjára esett idén a Kárpátalja nap Brüsszelben, 2024. november 19-én, miközben a málenykij robot-ként ismert kényszermunkára elhurcolás 80. évfordulójára emlékeztünk. A rendezvényt megálmodta és éveken át szervezte Bocskor Andrea, korábbi Európai Parlamenti képviselő. Utódja, Ferenc Viktória folytatta a korábban elkezdett hagyományt.
Ebben az éven a rendezvény elsősorban a nők helyzetének bemutatásáról szólt, kiemelve azokat a nehézségeket, amelyeket a kárpátaljai emberek megéltek egykoron és napjaikban. Az eseménynek a Liszt Ferenc Intézet adott otthont. Az intézet vezetője, Kovács Zsófia házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalásában kiemelte, milyen fontos ügyként tekint az ilyen magyar sorsok bemutatására az intézet.
Ezt követően Dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete vette át a szót, aki a történelmi párhuzamokra és a nehéz időkben kialakult egyéni sorsok kiértékelésében a női feladatokra, helytállásukra tért ki.
Ferenc Viktória a rendezvény idei szervezője és védnöke kiemelte, milyen fontosnak tartotta mindkét eseményre rávilágítani, és a női sorsokon keresztül bemutatni ezen történések kiértékelést.
Bocskor Andrea folytatta és kiegészítette Ferenc Viktória gondolatait. Mint hangsúlyozta, nem lehet elég alkalmat szentelni a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetének bemutatására, mivel a kis közösség a történelem során számos nehézségen ment keresztül és sajnos napjaikban ezek a helyzetek tovább fokozódnak.
Balogh Lívia a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében mondott köszöntőjében hangsúlyozta a két esemény közötti párhuzamot és kiemelte, idézte azokat a konkrét nehézségeket, amelyekkel családoknak, nőknek nap mint nap meg kell küzdenie.
A köszöntők és felszólalások után következett az élő tudomány része a rendezvénynek, ahol a téma kutatói mutatták be tudományos előadásukban a kiemelt események női sorait.
Molnár D. Erzsébet, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóintézet vezetője a málenykij robotra elhurcolt eseményeket vázolta első ízben előadásában, majd az előadás második részében azokat az élethelyzeteket és eseményeket láttatta, amelyeket a hátrahagyott nők éltek meg Kárpátalján 80 évvel ezelőtt.
Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője az orosz-ukrán háború kitörése után szervezett Családkutatás Kárpátalján 2023-as felmérés eredményeiből mutatta be azokat a női sorsokat, amelyeket napjaikban látunk Kárpátalján. A kutatók által prezentált előadásokban jól látható, hogy az időbeli különbségek ellenére, a két sors párhuzamosan van jelen, akik itthon maradtak folyamatosan aggódnak a férfiakért, akik viszont határon túlra menekültek a behívók elől, azok esetében pedig a folyamatos ingázás és logisztika került bemutatásra. Mindkét előadás egyéni interjúkból származó idézetekre és illusztratív fotókra (szociofotókra) épült, továbbá számos kiegészítő információ hangzott el.
Az előadásokat követő szünet után a színpadon Szűcs Nelli és Tarpai Viktória, művésznők mutatták be erre az alkalomra készített előadásukat. Az egyéni narratívákból egy-egy konkrét élethelyzetet, sorsot kreálva jelenítették meg a mindennapos kihívásokat, aggodalmakat, félelmeket. Az alkalom szívszorító volt, miután több ízből is megvilágították a kárpátaljról érkezők a jelenlegi és egykori helyzetek közötti párhuzamokat. A közönség visszajelzései alapján azt láthattuk, számos új meglátással bővült nézetük, és immár másabb szemmel tekint az események sorozatára.
