Egy nemzetközi kutatócsoport – amely a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak, kutatóinak közreműködésével jött létre – hosszabb ideje behatóan vizsgálja a határon túli magyar régiók nyelvpedagógiai helyzetét. A kutatás kiterjed az anyanyelv pedagógiai, nyelvtudományi és szociokulturális tényezőire, beleértve az állami irányítás előírásait, a tanterveket, a tankönyveket. Emellett a kutatócsoport intenzíven vizsgálja a határon túli magyar régiókban élő diákok államnyelvi oktatásának a körülményeit és eredményességét is. Ennek a kutatásnak az első összefoglalását mutatta be a kutatócsoport a Magyar Nyelvőr 2017. évi 3. számában, A határon túliak államnyelv-oktatásáról című tematikus egységben. E tanulmányok általános és átfogó képet adtak a szlovákiai és a kárpátaljai államnyelvoktatás feltűnő eredménytelenségének külső, szervezeti és irányítási okairól.
A kutatás tovább folytatódott, illetve folytatódik, az MTA Domus szülőföldi ösztöndíj támogatásával, a „Jó gyakorlatok feltérképezése a Magyarországgal szomszédos országokban (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szlovénia) folyó államnyelvoktatás megújítása céljából” című, HSZ-02/2018 sz. projekt keretében.
A Magyar Nyelvőr legfrissebb, 2019. évi 2. számában a kutatás második szakaszának fő eredményeit mutatják be a résztvevő kutatók. A központi kérdés, melyet megvizsgáltak, az írás-olvasás oktatásának helyzete. Tolcsvai Nagy Gábor bevezetője után öt szaktanulmány tárgyalja részletesen a kérdést. Vančo Ildikó és Kozmács István a szlovákiai, Tódor Erika a romániai, Beregszászi Anikó és Kolozsvári-Nagy Enikő közös tanulmánya pedig az ukrajnai (kárpátaljai) magyar tannyelvű iskolák vonatkozásában vizsgálja meg azt, hogyan tanulnak anyanyelvükön, illetve az államnyelven olvasni és írni a gyermekek. Végül Tolcsvai Nagy Gábor elméleti összefoglaló tanulmánya zárja a tematikus blokkot.