Ukrajna fővárosában, Kijevben mutatták be február 5-én, kedden a Csernicskó István és Tóth Mihály által szerkesztett „Az anyanyelvi oktatás joga: Közép-európai hagyományok és Kárpátalja példája” című, magyar, ukrán és angol nyelven megjelent kötetet.
A Kijev központjában található Ukrinform hírügynökség sajtószékházában tartott rendezvényen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője köszöntötte a jelenlévő érdeklődőket és a sajtó munkatársait, majd ismertette a két kárpátaljai kutató által szerkesztett kiadványt. Elmondta, hogy a kötet az anyanyelvi oktatás kérdését szabályozó jogszabályok ide vonatkozó részleteit közli azoknak az államoknak a gyakorlatából, amelyekhez a mai Kárpátalja tartozott 1867-től Ukrajna függetlenné válásáig, majd a szuverén Ukrajna jogrendszeréből is idézi a témába vágó törvényeket. A kötet szerkesztői kitekintésként megvizsgálták azt is, hogyan kezeli az anyanyelvi oktatás jogát a Kárpátaljával szomszédos Szlovákia, Magyarország és Románia. Brenzovics László azt is elmondta, hogy a 2017. szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvény 7. cikkelye ezt a történelmi tradíciót szakítja meg, mivel az általános és középiskolai oktatás szintjén gyakorlatilag megszünteti a kisebbségek vonatkozásában az anyanyelvi oktatást.
Ezt követően Csernicskó István, a kötet egyik szerkesztője azzal egészítette ki a parlamenti képviselő szavait, hogy ha Ukrajna nemcsak a demagógia és a politikai deklarációk szintjén akarja az európai integrációt, akkor az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása, illetve az oktatás nyelvének megválasztására irányuló jog megtartása elvárás a mindenkori ukrán politika felé. Ezt követelik meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásai, illetve azok a nemzetközi szervezetek is, amelyekhez Ukrajna már eddig csatlakozott.
Tóth Mihály, a kötet másik szerkesztője hozzászólásában elmondta, hogy Ukrajna olyan jogot von meg a területén élő kisebbségektől, amelyekkel a szomszédos országokban, például Szlovákiában, Magyarországon és Romániában élő ukrán nemzeti kisebbségek tagjai szabadon élhetnek.
Jól jelzi, hogy az anyanyelven folyó oktatás kérdése nemcsak a kárpátaljai magyarok számára fontos, hogy a könyvbemutatón vendégként részt vett és hozzászólásában kiállt e fontos jog megőrzése mellett az ukrajnai román nemzeti kisebbség két jelentős személyisége: Ivan Popescu, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője, valamint Aurica Bozseszku, az ukrajnai román pedagógusok képviseletében.
A „Az anyanyelvi oktatás joga: Közép-európai hagyományok és Kárpátalja példája” című forráskiadványból egyértelműen kiderül, hogy az anyanyelven folyó oktatás jogát a megvizsgált 150 évben mindegyik érintett állam biztosította (beleértve a független ukrán állam első 25 évét is). Az első és egyetlen kivétel – a 2017. szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény 7. cikkelye révén – a mai, 21. századi Ukrajna. A kötet eredeti nyelven és magyar/ukrán/angol fordításban közli a jogszabályok vonatkozó részleteit. A kiadványhoz Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász írt előszót, illetve elemző-értelmező utószót.
A könyvbemutatón készült videofelvétel megtekinthető itt: https://www.ukrinform.ua/rubric-presshall/2630353-pravo-na-navcanna-ridnou-movou-centralnoevropejska-tradicia-i-priklad-zakarpatta-prezentacia-vidanna.html
