Tudomány és etika címmel szervezett nemzetközi szimpóziumot október 4–5-én (Rév)Komáromban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Selye János Egyetem. A szervezők célja az volt, hogy a különböző tudományágak képviselői cseréljenek eszmét egymással arról, hogy a hazai és határon túli kutatók, valamint a határon túli akadémiai tanácsok és bizottságok hogyan látják az úgynevezett „külső” és „belső” tudományetika helyzetét általában, illetve különösen saját kutatási területükön. 
A tanácskozáson olyan előadások hangzottak el, amelyek a természet-, a humán- és társadalomtudományok szemszögéből tekintették át az adott tudományterületet érintő tudományetikai problémákat, kihívásokat. Szó esett a klónozás erkölcsi kérdéseiről éppúgy, mint a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés között fennálló etikai dilemmákról. A szimpózium előadói figyelembe vették a nemzetközi kutatásetikai normákat, valamint tekintettel voltak a Magyar Tudományos Akadémia által 2010-ben elfogadott Tudományetikai Kódexében megfogalmazott alapelveket, ugyanakkor előretekintettek a 2019-ben Magyarországon tartandó World Science Forum egyik alaptémájára is.
A nemzetközi szimpóziumon Ukrajnát Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács alelnöke képviselte. A kutatói etika és a társadalmi elvárások címmel megtartott előadásában azt vizsgálta, hogy milyen etikai vonatkozásai vannak az olyan kutatói magatartásnak, amikor egyes tudósok saját tudományterületük keretein belül olyan állításokat fogalmaznak meg a nagy nyilvánosság előtt, amelyek szakmailag, a tudomány szemszögéből tévesek vagy igazolhatatlanok, ám kiszolgálják a politikai hatalom elvárásait. Az előadó három konkrét ukrajnai példa alapján emlékeztette arra a tudósokat, hogy politikai kérdésekben a tudomány semleges ugyan, de a kutatók nagy része korántsem az, amivel nincs baj addig, ameddig a kutató személyes politikai véleménye nem befolyásolja a tudományos kutatásokat, azok hitelességét, illetve amíg a kutató nem él vissza szakmai tekintélyével azért, hogy politikai érdekeket szolgáljon ki.
