Már hónapok teltek el a 2019-es ukrán nyelv és irodalom ZNO óta, amikor gyanús lett, hogy idén elmaradtak a kijevi csinovnyikok kirohanásai a kárpátaljai magyarok gyatra eredményei miatt. Amikor utánanéztünk az ukrán ZNO idei eredményeinek, kiderült, hogy az előző évekkel ellentétben idén miért nem ordították tele az ukrán hazafiak a sajtót arról, hogy nem tudunk ukránul…
Idén ugyanis a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzősei sokkal, de sokkal jobban szerepeltek az ukrán ZNO-n, mint eddig.
Éveken át lehülyéztek bennünket
A többség jól emlékszik arra, hogy mióta 2008-ban bevezették – előbb csak a felsőoktatásba készülők számára, később azonban mindenkinek – kötelező ukrán nyelv és irodalom független tesztelést (az úgynevezett ZNO-t), Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának képviselői, magukat szakértőnek kikiáltó aktivisták, illetőleg az ukrán sajtó munkatársai rendszeresen számon kérték a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzősein a rendkívül rossz eredményeket.
A narancsos forradalom révén az elnöki székbe került Viktor Juscsenko államelnök kabinetjének oktatási minisztere, Ivan Vakarcsuk például így fogalmazott 2008. március 4-én megtartott beszédében az államnyelv oktatásának eredményességéről a nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban: „Kiderült, hogy az ukrán nyelv oktatása helyett nemritkán ezt csak imitálják, a bizonyítványokba pedig a legmagasabb osztályzatok kerülnek.”[1] A tárca által a 2008–2011. évekre elfogadott, az ukrán nyelv oktatásának javítását célzó cselekvési programja[2] szerint a nemzetiségi tannyelvű iskolák végzőseinek államnyelvi tudásszintje alacsony, nem teszi konkurenciaképessé őket a felsőoktatási intézményekbe való bejutás során, akadályozza az ukrán társadalomba történő sikeres integrációjukat.
Lilija Hrinevics, a méltóság forradalma után hatalomra jutott kormány oktatási minisztere egy 2015. december 15-én keltezett, №1/11-15930. iktatási számú levelében, melyet az Európa Parlament három képviselőjének küldött, a következőket állította: „Ukrajna egyes régióiban olyan helyzet alakult ki, hogy némely nemzeti kisebbségek képviselői (köztük a magyarok) a teljes középfokú végzettség megszerzését követően nem beszélik megfelelő mértékben az államnyelvet, nem tudják letenni a külső független tesztvizsgát, és nem versenyképesek Ukrajna más állampolgáraival a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott helyeiért folytatott versenyben, nem tudnak munkát találni a nemzeti kisebbség kompakt élőhelyén kívül, így kénytelenek emigrálni (gyakran a bevándorlási jogszabályok megsértésével) azokba az országokba, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos nyelv (ezek főleg az Európai Unió államai).”
A központi ukrán tesztvizsgák eredményeiből Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma 2017-ben is azt a következtetést vonta le, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvein oktató iskolák egy része nem ad megfelelő szintű ukránnyelv-tudást a tanulóknak. „Ez a helyzet azt jelenti – mondta Hrinevics 2017. április 13-án –, hogy ezek a gyerekek az iskola befejezését követően nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel a felsőoktatáshoz való hozzáférés területén Ukrajnában (…), hiszen az ukrán nyelv független tesztvizsga sikeres teljesítése kötelező a felvételi során”.[3]
Az erőszakkal a nyakunkba vetett mentőöv: az oktatási törvény 7. cikkelye
A kijevi oktatási minisztérium épp az ukrán nyelv és irodalom ZNO-n elért rendkívül gyenge eredményekre hivatkozva indokolta a 2017-ben elfogadott oktatási törvény 7. cikkelyének bevezetését, amely gyakorlatilag azt a kétnyelvű oktatási modellt vezeti be, melynek során a tanulókat a kezdeti anyanyelvi oktatásról fokozatosan átirányítják a többségi nyelven zajló tanulásra.
Ha megnézzük az 1. ábra eredményeit, akkor valóban úgy tűnik, hogy igaza van a minisztériumnak: a központi ukrán nyelv és irodalom vizsgán országos átlagban a vizsgázók 8-9 százaléka nem éri el a továbbtanuláshoz szükséges ponthatárt; a magyar tannyelvű kárpátaljai iskolák végzősei között ez az arány ennek sokszorosa.
1. ábra.
A két idézett ukrán oktatási miniszter, Ivan Vakarcsuk (2007 és 2010 között töltötte be a posztot) és Lilija Hrinevics (2016. április 14-től vezeti a tárcát) két dologban egészen biztosan egyetért: 1) a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban tanulók nem tudnak jól ukránul; 2) gyenge államnyelvi ismereteik nem biztosítanak számukra egyenlő esélyeket a felsőoktatási felvételi során. Sok hasonlóság van abban is, ahogyan a két miniszter megtalálta a megoldást a helyzetre. Mindketten a magyar nyelven oktató iskolahálózat felszámolásában, és a két nyelven (ukránul és magyarul) folyó kéttannyelvű oktatás bevezetésében találták meg a kiutat.
Egyikük sem gondolkodott azonban el azon, hogy mi lehet az oka az 1. ábrán látható eredményeknek.
A kérdésre a válasz egyik eleme az, hogy miközben a független tesztelésen az ukrán nyelv és irodalom vizsgán azonos követelményeket támasztanak minden vizsgázóval szemben, a fiatalok nem azonos esélyekkel és lehetőségekkel indulnak.
Nyilvánvaló diszkrimináció
Az egyik nyilvánvaló eltérés, hogy az ukrán tannyelvű iskolákból érkező diákok anyanyelvükből és nemzeti irodalmukból vizsgáznak, a magyar nyelven oktató intézményekben tanulók viszont egy anyanyelvüktől eltérő nyelvből és egy másik nemzet irodalmából tesznek vizsgát.
Nyilvánvaló például az a diszkrimináció, ami az ukrán, illetve magyar tannyelvű iskolákban tanulók „Ukrán nyelv” tantárgyra fordított óraszámai terén tapasztalható. Az ukrán tannyelvű iskolákban magasabb az erre a tárgyra fordított óraszám, mint a magyar nyelven oktató intézményekben. Most nem általában vizsgáljuk a kérdést, hanem konkrétan azt mutatjuk be, hogy azok a fiatalok, akik 2017-ben vizsgáztak a független tesztelés keretében ukrán nyelv és irodalomból, iskolás éveik alatt összesen hány órában tanulták az „Ukrán nyelv” és az „Ukrán irodalom” tantárgyakat.
Ukrajnában a közoktatás 11 évfolyamos és háromfokozatú: az első fokozatra (1–4. osztály) épül a második (5–9. osztály), majd a harmadik (10–11. osztály). A kijevi oktatási tárca minden tanévre hivatalos levélben tudatja az iskolákkal az egyes tantárgyak oktatására rendeletben előírt heti óraszámokat. A tanév 35 oktatási hétből áll. Külön óraháló készül az ukrán tannyelvű, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák számára. Az 1. táblázatban azt foglaltuk össze, hogy milyenek voltak az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által előírt óraszámok az ukrán és magyar tannyelvű iskolába járó azon tanulók számára, akik 2006. szeptember 1-jén kezdték az iskolát az 1. osztályban, és 2017-ben (a 11. osztály végén) tettek érettségit hagyományos közoktatási intézményekben.
Ennek az évfolyamnak az óraszámait a 2006–2007. tanévtől a 2009–2010. tanévig (1., 2., 3. és 4. osztály) egy 2005-ben kiadott miniszteri rendelet határozta meg.[4] A 2010–2011. tanévtől a 2013–2014. tanévig (5., 6., 7. és 8. osztály) egy 2009-ben kelt miniszteri rendelet alapján folyt az oktatás.[5] A következő, 2014–2015. tanév (9. osztály) óraszámait egy 2014-es rendelet írta elő.[6] Az utolsó két évfolyamra, vagyis a 2015–2016. és 2016–2017. tanévre (10–11. osztály) érvényes óraszámokat egy korábbi, még 2010-ben a középiskolai évfolyamokra vonatkozó rendelet szabályozta.[7]
További diszkrimináció, hogy bár az „Ukrán nyelv” mint tantárgy azonos néven – Українська мова – szerepel minden ukrajnai oktatási intézmény tan- és órarendjében, könnyű belátni, hogy teljesen mást takar az ukrán, illetve a magyar tannyelvű iskolákban. Az egyik iskolában az ukrán egyezik a tannyelvvel és a gyerekek (többségének) anyanyelvével, a másikban az állam hivatalos nyelve, amely egyaránt különbözik a tanulók (többségének) anyanyelvétől és az oktatás nyelvétől. A különbséget Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma is elismeri, hiszen hivatalos honlapjának tanúsága szerint más-más tanterveket és tankönyveket hagy jóvá az „Ukrán nyelv”, illetve „Ukrán irodalom” tantárgy oktatásához az ukrán, illetve a magyar tannyelvű iskolák számára.[8]
Az ukrán nyelv és irodalom független tesztelés során azonban ugyanazt a tudást követeli meg minden érettségizőtől, függetlenül attól, hogy mi az anyanyelve, vagy hogy milyen tannyelvű iskolát végzett.
Az 1. ábrán látható eredmények oka tehát – amellett, hogy függetlenségének immáron csaknem három évtizede alatt az ukrán állam máig nem teremtette meg az ukrán nyelv elsajátításához az alapvető feltételeket – a kijevi hatalom által alkalmazott diszkriminatív eljárás következménye. Ezt az ukrán nyelv és irodalom ZNO 2019. évi eredményei egyértelműen igazolják.
Miért maradtak el az idei támadások?
A ZNO-t szervező állami hivatal hivatalos honlapján közzétett adatok szerint (lásd itt: https://zno.testportal.com.ua/stat) országosan enyhén romlott a helyzet a 2018-as eredményekhez képest. Ukrajnában 2018-ban a vizsgázók 14,51%-a nem érte el az ukrán nyelv és irodalom vizsgán a minimálisan meghatározott ponthatárt, 2019-ben pedig a vizsgázók ennél valamivel nagyobb aránya, 15,48%-a nem érte el a minimum küszöböt. Eközben azonban azoknak a városoknak és járásoknak a többségében, ahol magyar tannyelvű iskolák is működnek, az eredmények sokat javultak. Beregszász városában például a 2018-as 38,41%-ról idén 20,32%ra, Munkácson 23,99%-ról 17,27%-ra, Ungváron 14,81%-ról 11,64%-ra csökkent azoknak az aránya, akik nem érték a minimum ponthatárt az ukrán ZNO-n. Még szembetűnőbb a vizsgán eredményesen szereplők arányának növekedése, illetve a rosszul teljesítők arányának csökkenése a Beregszászi járásban, ahol a tavalyi 68,27%-os szintről ebben az évben 35,14%-ra esett vissza azoknak az aránya, akik nem érték el a minimálisan elvárt pontszámot az ukrán ZNO-n. Hasonló arányokat figyelhetünk meg az Ungvári járásban is (ahol 39,02%-ról 19,77%-ra csökkent a bukottak aránya e tárgyból), de enyhén javultak az eredmények a Nagyszőlősi és a Munkácsi járásban is, ahol 37,97%-ról 32,99%-ra, illetőleg 28,54%-ról 24,84%-ra csökkent a rosszul teljesítők aránya. Kárpátalja megye átlaga is jelentősen javult 2019-ben a 2018-as adatokhoz képest. Tavaly a megyében vizsgázók 32,71%-a nem tudta elérni az ahhoz szükséges minimális pontszámot ukrán nyelvből és irodalomból, hogy a vizsgája sikeres legyen, idén ennél kevesebben, a vizsgázók 26,92%-a szerepelt rosszul ezen a vizsgán (2. ábra).
2. ábra.
A magyar iskolás jobban teljesít
A magyar tannyelvű iskolák legnagyobb része 2019-ben meglehetősen jól szerepelt az ukrán nyelv és irodalom ZNO-n. Nézzük meg, hogyan teljesítettek egyes magyar tannyelvű iskolák az országos, a megyei és a környező iskolák átlagához mérten!
Ha a sikeres vizsgához szükséges minimum pontszámot el nem érők százalékos arányát tekintjük, akkor Beregszász városának összesített eredménye jobb, mint a megyei átlag; a magyar nyelven oktató intézményeknek nincs okuk a szégyenkezésre: a beregszászi magyar gimnáziumban például idén mindenki sikeresen vizsgázott ukránból (2. táblázat).
A 3. táblázatból jól látható, hogy hasonló a helyzet Munkácson is: a városi átlag jobb, mint megyei. A városban magyar nyelven oktató két középfokú intézményből mindenki sikerrel vette az ukrán nyelv és irodalom ZNO jelentette akadályt.
Ungvár város összesített eredményei jobbak nemcsak a megyei, de az országos átlagnál is, s ugyanez mondható el az ungvári magyar gimnázium és a 10-es számú Dayka Gábor Középiskoláról is (4. táblázat).
A sikeres vizsgához szükséges minimálisan meghatározott pontszámot el nem ért diákok aránya a Beregszászi járásban magasabb volt ugyan, mint országos szinten vagy Kárpátalján, de a magyar tannyelvű iskolák egy része (például a Negyberegi Református Líceum vagy a Vári Középiskola) jobban szerepelt, mint az ukrajnai vagy kárpátaljai átlag, de összességében a többi intézménynek sincs oka a szégyenkezésre (5. táblázat).
Az Ungvári járásban a Nagydonronyi református Líceum és a Kisdobronyi Középiskola diákjai körében jóval alacsonyabb volt az ukrán ZNO-n elbukottak aránya, mint országos és kárpátaljai szinten, de a járási eredményeknél jobban teljesítettek Szürtében és Kisgejőcön is (6. táblázat).
A Nagyszőlősi járásban a magyar tannyelvű intézmények között a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Líceumban és a Tivadari Református Líceumban minden vizsgázó sikeresen teljesítette az ukrán nyelv és irodalom ZNO-t 2019-ben (7. táblázat).
A többi járásban működő intézményeinkben is viszonylag jó eredmények születtek. A magyar tannyelvű Viski Középiskolában alacsonyabb volt a minimális pontot el nem érő vizsgázók aránya (31,25%), mint összesítve a Huszti járásban (36,23%); a Munkácsi járásban a Barkaszói Középiskola (22,22%) és a Derceni Középiskola (25,00%) végzősei körében nagyjából a járási átlaggal (24,84%) azonos arányú volt az ukrán vizsgán elbukottak aránya. A csapi magyar iskola alig maradt el a város másik iskolája mögött: az ukrán tannyelvű intézményben a diákok 9,68%-a, a magyar iskolában 18,75%-a nem érte el a minimum ponthatárt.
Külön érdemes megvizsgálni Técső város és a Técsői járás eredményeit. Amint az a 8. táblázatban látható, két magyar tannyelvű intézményben is az összes érettségiző sikeresen szerepelt az ukrán ZNO-n, de itt mindegyik magyar iskola az országos és a megyei, valamint a járási átlagnál jobban szerepelt ezen a vizsgán, ha a bukottak arányát vesszük figyelembe. Külön érdekes megfigyelni, hogy Aknaszlatinán – a magyar iskolákhoz hasonló módon – mind a román tannyelvű líceum, mind pedig a román nyelvű középiskola végzősei körében alacsonyabb volt a bukottak aránya, mint a környék legtöbb ukrán tannyelvű intézményében.
A fent bemutatott, a független tesztvizsgákat szervező és azok eredményeit elemző állami szerv hivatalos honlapjáról származó hivatalos adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar tannyelvű iskolák tanulói körében 2019-ben:
- a) jóval kevesebben nem érték el a minimum ponthatárt az ukrán nyelv és irodalom ZNO-n, mint tavaly;
- b) a magyar tannyelvű intézmények döntő hányadában kevesebben buktak meg ukrán nyelv és irodalomból, mint az ukrán tannyelvű iskolák nagy részében.
Mi állhat javulás hátterében?
Mielőtt rohannánk pezsgőért, és fékevesztett ünneplésbe kezdenénk az ukránnyelv-oktatás hatékonyságának növekedése miatti örömünkben, gondolkozzunk el azon, mi lehet az oka a magyar tannyelvű iskolák eredményeiben bekövetkezett hirtelen javulásnak.
A válasz nagyon egyszerű. Az, hogy Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma végre rászánta magát arra, hogy némiképp csökkentse a kárpátaljai magyar iskolák tanulóinak hátrányos megkülönböztetését. Konkrétan arra gondolunk, hogy 2019-ben első ízben Kijev végre alkalmazta azt a gyakorlatot, amit 2008, vagyis az ukrán ZNO bevezetése óta javasolnak és kérnek a kárpátaljai magyar szakértők: azt, hogy más követelményeket állítsanak az ukrán, illetve a nem ukrán tannyelvű iskolák végzőseivel szemben az ukrán ZNO-n.
2018. november 14-én jelent meg az a 952. számú kormányrendelet, amely a „sajátos oktatási igényű”-ek közé sorolta be a tanulmányait nem a szláv nyelvek közé tartozó nyelven oktató iskolában tanuló diákokat.
Ennek a kormányrendeletnek az alapján – hangsúlyozzuk: a 2008 óta szervezett ukrán ZNO történetében először – az ukrán nyelv és irodalom vizsga értékelése során alacsonyabb átmenő ponthatárt állapítottak meg a tanulmányait nem a szláv nyelvek közé tartozó nyelven oktató iskolában tanuló diákok számára. Erről meggyőződhetünk az alábbi idézetből is, mely a 2019. évi ZNO-ról készített hivatalos beszámoló I. kötetének 4. oldaláról származik:
„Ще одним важливим кроком у забезпеченні прав громадян нашої країни на здобуття вищої освіти стало запровадження розумного пристосування (адаптації) процедури переведення тестових балів з української мови і літератури, отриманих учасниками ЗНО, які здобували повну загальну середню освіту мовою, що не належить до слов’янської групи мов, або мовою корінних народів, та мали кількість тестових балів, меншу за поріг «склав / несклав». Для таких осіб встановлено адаптивний поріг, що дозволило їм узяти участь у конкурсному відборі до закладів вищої освіти.”
Bizonyított diszkrimináció
Azzal, hogy idén már nem támasztottak azonos követelményeket a magyar és az ukrán tannyelvű iskolák végzőseivel szemben az ukrán nyelv és irodalom ZNO során, illetve azzal, hogy ennek következtében ugrásszerűen csökkent a korábbi évekhez képest az ezen a vizsgán a minimális pontszámot elérni képtelen diákok aránya a magyar tannyelvű iskolák végzősei között, Kijev gyakorlatilag saját maga bizonyította, hogy mindeddig hátrányosan megkülönböztette, azaz diszkriminálta a kárpátaljai magyar fiatalokat.
Fogynak az érvek az oktatási törvény 7. cikke mögül
A fent bemutatott eredményekből jól látható, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban az idei ukrán nyelv és irodalom ZNO vizsgán a sikeres vizsgához szükséges minimum pontszámot el nem ért diákok aránya sok esetben kisebb volt, mint az ukrán nyelven oktató iskolák végzősei körében. Mivel Kijev egyik legfőbb érve a magyar nyelvű oktatást visszaszorító oktatási törvény 7. cikke mellett az volt, hogy a kárpátaljai magyar intézményekben tömegesen buknak meg az ukrán ZNO-n a diákok, az idei eredmények alapján jól látható, hogy ez az érv megdőlt. Mindössze annyi kellett hozzá, hogy Kijev – az egy évtizede a kárpátaljai magyarok által javasoltaknak megfelelően – végre megszüntessen egy diszkriminatív gyakorlatot.
Ki tudja: egyszer talán az ukrán nyelv eredményes oktatásához is megteremti a feltételeket az állam, s akár még az sem lehetetlen, hogy az új hatalom eltörli az előző rendszer által hozott diszkriminatív törvényeket…
Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont
[1] A tárcavezető nyilatkozatát lásd a minisztérium honlapján: https://www.mon.gov.ua/newstmp/2008/05_03/doc.doc.
[2] A dokumentum eredeti címe: Галузева Програма поліпшення вивчення української мови у загальноосвітніх навчальних закладах з навчанням мовами національних меншин на 2008–2011 роки. Затверджена наказом міністра освіти і науки № 461 від 26.05.2008 р.
[3] https://mon.gov.ua/usi-novivni/novini/2017/04/13/liliya-grinevich-u-rozvitku-movnoyi-osviti-v-ukrayini-e-tri-osnovni-napryamki/
[4] Наказ Міністерства освіти і науки України № 682 від 29 листопада 2005 р. https://search.ligazakon.ua/l_doc2.nsf/link1/MUS3654.html (2017.4.29.).
[5] Наказ Міністерства освіти і науки України № 66 від 5 лютого 2009 р. https://old.mon.gov.ua/ua/about-ministry/normative/4308- (2017.4.29.).
[6] Наказ Міністерства освіти і науки України № 664 від 29 травня 2014 р. https://mon.gov.ua/content/%D0%9E%D1%81%D0%B2%D1%96%D1%82%D0%B0/nmon-664-29052014-(3).pdf (2017.4.29.).
[7] Наказ Міністерства освіти і науки України № 834 від 27 серпня 2010 р. https://osvita.ua/legislation/Ser_osv/8801/ (2017.4.29.).
[8] https://mon.gov.ua/activity/education/zagalna-serednya/navchalni-programy.html (2017.4.29.).