Egy évvel ezelőtt írta alá a már megbukott Porosenko az államnyelvi törvényt

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én fogadta el „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” című törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»). Az államnyelvi törvénynek nevezett jogszabály kötelezően előírja az államnyelv használatát az államigazgatás, a társadalmi és közélet, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a sport minden területén, megsértéséért szabálysértési eljárás, pénzbírság jár; számos tisztség, poszt és állás (például: polgármester, iskolaigazgató) betöltéséhez előfeltétel a törvény által létrehozott állami ügynökség előtt letett ukrán nyelvvizsga; az ukrán irodalmi nyelv normáinak vagy a helyesírási szabályoknak  a hivatalos dokumentumokban való megsértéséért bírság szabható ki; az állampolgárok egy újonnan kialakított állami hivatalnál tehetnek feljelentést, ha úgy érzik, jogi vagy magánszemélyek megsértik a törvényt; a jogszabály betartását külön állami biztos felügyeli, akinek feljelentési joga van.

A 2014–2019 között az országot kormányzó politikai tábor vezére, Porosenko az „Армія–Мова–Віра” [Hadsereg–Nyelv–Hit] kampány­szlo­gen­nel futott neki a 2019-es elnökválasztásnak. S bár Porosenko egyetértésével és kezdeményezésére több törvényt is elfogadott a parlament az ukrán nyelv támogatásáról, az államnyelv átfogó védelméről és az ukrán nyelv központi szerepbe helyezéséről szóló speciális törvényt (bár lett volna erre módjuk korábban is) már csak akkor szavazták meg, amikor – kiadós választási vereség után – át kellett adniuk a hatalmat.

Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy az államnyelvi törvényt már csak akkor szavazta meg a méltóság forradalma után formálódott kijevi parlament, amikor Porosenko csúfosan leszerepelt az elnökválasztáson és megbukott.

Az elnökválasztás március 31-én szervezett első fordulójában Porosenko a szavazatok 15,95%-ával csak a má­sodik helyet szerezte meg a voksok 30,24%-át begyűjtő Volodimir Zelenszkij mögött. Az április 21-én megtartott második fordulóban 62,07%-os részvétel mellett Poro­senko mindössze a szavazatok 24,46%-át kapta, miközben Zelenszkijre a választók 73,23%-a adta le a szavazatát. Ukrajna polgárai világossá és egyértelművé tették tehát, hogy elegük van az „Армія–Мова–Віра” szlogenből és az erőltetett ukránosításból, amit egy olyan hiteltelen ember hirdetett, akinek egyik fiáról kiderült, hogy nem beszél ukránul…

Már az államnyelvi törvény megszavazása is csúnya és enyhén szólva sportszerűtlen volt a bukott politikai tábor részéről, de az, hogy május 15-én (mindössze néhány nappal azelőtt, hogy át kellett adnia az elnöki széket és ezzel a hatalmat Zelenszkijnek) Porosenko aláírásával hatályossá tette ezt a törvényt, egész egyszerűen politikai inkorrektség volt.

Porosenko és csapata akkor aktiválta ugyanis az államnyelv védelméről szóló törvényt, amikor a választók már megsemmisítő ítéletet mondtak a nyelvi kérdést kijátszó politikára, s ezzel a méltóság forradalma után hatalomra jutott tábor elveszítette a tényleges politikai hatalmat. Mivel Ukrajnában a nyelvi kérdés az 1991-es függetlenné válás óta átpolitizált, indulatoktól fűtött és mesterségesen gerjesztett ellentétek forrása, a törvény elfogadásának és hatályba léptetésének célja az volt, hogy a magát nemzeti erőként pozicionáló Porosenko és tábora az egész ukrajnai társadalmat megosztó örökséget hagyományozzon az új elnökre, kormányra és parlamentre. Így vált a nyelvpolitika a politikai bosszú és a társadalom megosztásának eszközévé.

A Porosenkohoz hasonlóan orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij vezette új hatalom politikai kényszerpályára kényszerült a politikai manipulációkkal életbe léptetett államnyelvi törvény miatt. Ha az új hatalom képviselői változatlan formájában hagyják és alkalmazni kezdik a törvény rendelkezéseit, akkor szembe kerülnek azoknak a választóknak a jelentős részével, akik szavazatai révén megnyerték a 2019-es elnöki és parlamenti választásokat. Ha azonban hatályon kívül helyezik a jogszabályt, akkor kivívják a magukat az ukrán nemzeti érdekek képviselőjeként beállító, Zelenszkijt és csapatát nemzet­ellenesnek és oroszpártinak kikiáltó politikai ellenlábasaik támadásait.

Amint az elmúlt egy év eseményeiből láthatjuk, az új hatalom nem tudott vagy nem akart kezdeni semmit ezzel a törvénnyel, s az ma is hatályban van. Annak ellenére is hatályos ez a jogszabály, hogy az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság súlyos jogi kritikával illette elemzésében ezt a törvényt.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is elkészítették az államnyelvi törvény elemzését, természetesen a kárpátaljai magyar közösség szemszögéből, de tekintettel Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaira. A jogszabály elfogadásának első évfordulójához igazítva megjelent elemző áttekintés itt érhető el angol nyelven: Ukrainian language policy gone astray.

Ma, május 15-én van az első évfordulója annak, hogy a már az elnökválasztás mindkét fordulójában vereséget szenvedett, megbukott Porosenko ellátta kézjegyével ezt a jogszabályt, és ezzel megnyitotta az utat annak hatályba lépéséhez. Ehhez a dátumhoz igazítva elérhetővé tesszük a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak az államnyelvi törvényt elemző kötetének magyar nyelvű, Tévút az ukrán nyelvpolitikában címmel kiadott változatát, amely elérhető itt: Tevut_az_ukran_nyelvpolitikaban.

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62