A Charta XXI Egyesület és a Gondolat Kiadó közös kiadásában jelent meg a ruszin nép egyik legismertebb kultúrtörténeti alakjának számító A. Duchnovics sorait idéző „Ruszin voltam, vagyok, leszek…” című népismereti olvasókönyv Budapesten, mely egyben felsőoktatási segédkönyvként is szolgál, és hasznos ismereteket foglal magában mindazok számára, akik többet szeretnének megtudni az egykori Magyar Királyság északkeleti végein, ma pedig több államban szétszórva élő, sajátos nyelvű, kultúrájú népességről.
A kötet előszavában ezt olvashatjuk:
„A latin tudásunk jóformán elveszett, de vannak kifejezések, amelyeket ettől függetlenül ismerünk, az örökségünk része. Ilyen a „gens fidelissima” [a leghűségesebb nép] is. A hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc fejedelem nevezte így el a történeti Magyarország északkeleti szegletében élő ruszinokat. Még ezt sem tudjuk pontosan. Nyelvüket, szokásaikat meg tudták őrizni a Kijevi Rusz idejétől napjainkig.
Ma a nagyvilágban lengyel, szlovák, ukrán, magyar, román és szerb területen, valamint a távoli diaszpórában élnek, önálló nemzeti mivoltukat Ukrajnán kívül lényegében minden országban elismerik. Ha egy ruszin népmesében azzal találkozunk, hogy Mátyás király eredetileg szegény ruszin gyerek volt, s innen küzdötte föl magát a királyságba, nehogy kisajátítást kiáltsunk és felháborodjunk. Hogy mi szunnyad az idő méhében nem tudjuk a maga teljességében kibogozni, de a múltat fellapozni és a jelenbe beletekinteni, varázsgömb nélkül, ez a könyv talán megfelelő.”
A 316 oldalas, kemény borítóval megjelent kötetben neves kutatók (Ablonczy Balázs, Bottlik Zsolt, Dobos Balázs, Fedinec Csilla, Font Márta, Halász Iván, Konrád Miklós, Lagzi Gábor, Pete Márton, Zoltán András, Varga Beáta) szakmailag megalapozott tanulmányai olvashatók, akiknek munkái mellett több kárpátaljai szerző (Csernicskó István, Molnár Ferenc, Szakál Imre) anyagai is olvashatók a kiadványban.
A kortárs kutatók anyagai mellett olyan „klasszikus” szerzők írásai is helyet kaptak a kötetben, mint például Bonkáló Sándor, Volosin Avgusztin, Szabó Oreszt, Jócsik Lajos, Cs. Szabó László, Cholnoky Jenő.
A kötetet Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársa és Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézetének vezetője szerkesztette. Technikai szerkesztőként közreműködött a kötet összeállításában Tóth-Orosz Enikő, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársa is.