Két angoltanár Buenos Airesben, Argentínában – Alastair Grant es Maria Florencia Clarfeld – egy nyelvtanári szakmai csoportot koordinálnak a Facebookon ’We’re all in this together’ (’Mi ebben mindannyian benne vagyunk’) címmel. Vasárnaponként közép-európai idő szerint 21:00 és 22:00 óra között meginterjúvolnak egy világhírű szakembert online. A Zoom platformhoz a hozzáférés bárki számára ingyenes, bár a résztvevők száma korlátozott. 
Az október 18-i interjújuknak különleges vendége volt: David Crystal nyelvészprofesszort kérdezték legújabb könyvének (Crystal, D. (2020). Let’s talk: How English conversation works. Oxford: Oxford University Press) megjelenése apropóján. A professzor úr wales-i otthonából köszöntötte a Zoom interjút élőben hallgató 300 résztvevőt a világ minden tájáról, többek között Kárpátaljáról is (Márku Anita nyelvész és Huszti Ilona nyelvpedagógus). Bárki tehetett fel kérdést a professzor úrnak, melyet a házigazdák tolmácsoltak, ő pedig szívesen válaszolt.
Legújabb könyve arról szól, hogyan működik az angol társalgás. Szerinte a társalgás célja, hogy jól érezzük magunkat. A társalgás akkor számít sikeresnek, ha visszajelzést (szóbeli megjegyzés, mimika, tesztbeszéd stb.) adnak és kapnak a beszélgetőtársak. Ha valaki nem kap visszajelzést a beszélgetőtársától, akkor egy idő után nem fogja tudni folytatni a társalgást. Éppen ezért is olyan nehéz ebben a mai COVID-os valóságban a társalgás, mert leggyakrabban online folyik, amikor is elég problémás a visszajelzés, ezért is olyan fárasztó.
A társalgás alapja az, hogy a beszélgetőtársak felváltva hangoztatják gondolataikat. Metaforával élve a professzor úr ezt a fajta beszélgetést társalgási labdának nevezi, vagyis a beszélgetőpartnerek egymásnak „passzolják a labdát”, reagálnak egymás mondásaira. Ha a társalgásban csend áll be, az az angolszász kultúrában igen kellemetlen helyzetet okoz. Ezzel szemben például a japán kultúrában teljesen normális, megszokott dolog a szünet, senkit nem hoz zavarba a csend, ugyanis a japánok úgy tartják, hogy ha valakinek nincs fontos mondandója, akkor egyszerűen csak maradjon csendben, hallgasson.
Crystal professzor úr kifejtette még véleményét arról is, hogy az „angoltanítási forgatókönyv” legfontosabb eleme a célkultúra tanítása, amióta az angol globális nyelvvé nőtte ki magát. Élő példán illusztrálta mindezt, felmutatva a karóráját, miközben azt mondta: „It’s not a Bond Street watch.” (Ez nem egy Bond utcai karóra.) Ha valaki nem tudja, hogy a Bond Street / utca London egyik legdrágább utcája az összes márkás üzletével, akkor nem is fogja megérteni az elhangzott kijelentés valós jelentését: „Ez egy olcsó karóra.”
Az interjú végén megtudhattuk, mit gondol a professzor úr a nyelvtanárokról, az általuk végzett munkáról. „Az emberi viselkedésben nincs összetettebb, mint a nyelv. Összehasonlításképpen minden más könnyű… Amit a tanárok csinálnak, az a létező legnehezebb munka. Nincs nála összetettebb feladat. Legyenek rá büszkék, hogy Önök ezt meg tudják csinálni!”, hallottuk David Crystal-tól. Óriási élmény volt végighallgatni az élő interaktív és nagyon jó hangulatú interjút a ma élő egyik legnagyobb nyelvésszel.
Az interjú ITT hallgatható meg, és szívből ajánljuk minden tanár, nyelvész kolléga, és főiskolai hallgatóink figyelmébe is.
Alastair Grant es Maria Florencia Clarfeld facebook-oldalán pedig a korábbi eseményekről és a jövőbeliekről is tájékozódhatnak: https://www.facebook.com/weareallinthistogethered/
Huszti Ilona
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Filológia Tanszék
Forrás: Karpatalja.ma