Egy nemzetközi kutatócsoport – amely a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak, kutatóinak közreműködésével jött létre – hosszabb ideje behatóan vizsgálja a határon túli magyar régiók nyelvpedagógiai helyzetét. A kutatás kiterjed az anyanyelv pedagógiai, nyelvtudományi és szociokulturális tényezőire, beleértve az állami irányítás előírásait,... Bővebben »
Ukrajna, Kárpátalja, magyarság, múlt, jelen és jövő kárpátaljai és nyugati szemmel – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete volt terítéken szeptember 30-án a beregszászi Rákóczi-főiskolán. A találkozón többek között a kárpátaljai magyar közösség fő problémáival, egyházainak, iskoláinak és kulturális örökségének helyzetével, külföldi és belföldi kapcsolataival foglalkoztak, de szó esett Ukrajna kül- illetve belpolitika felőli álláspontjáról és... Bővebben »
Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna számára az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 190. (1995) számú határozata az országnak az Európa Tanácshoz való csatlakozás feltételei között egyebek mellett előírta két kisebbségvédelmi egyezmény aláírását és ratifikálást is. Ennek megfelelően Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 1997-ben ratifikálta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről[1], 1999-ben pedig a Regionális vagy kisebbségi nyelvek... Bővebben »
Szeptember 23–25. között egy kutatási program keretében Kárpátalján jártak a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai. A rövid kárpátaljai szakmai út során Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Tanulmányozási, elemzési és kutatási osztályának munkatársa látogatást tett a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban, és rövid megbeszélést folytatott a központ munkatársaival. A Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet 2001-ben hozta... Bővebben »
Sokan fűztek és fűznek Kárpátalján is nagy reményeket ahhoz, hogy az idei elnök- és parlamenti választások után felálló új hatalom nyelv- és oktatáspolitikája markánsan különbözik majd a Porosenko éra idején tapasztalt nyílt ukránosítástól. Az új politikai hatalom várható nyelvpolitikai irányvonaláról szóló négy részes elemzésünk első részében egyebek mellett azt is kiemeltük, hogy mindenekelőtt „meg kell... Bővebben »
