2019. október 19-én Kijevben nyilatkozatot adott ki a NATO-Ukrajna Bizottság Statement of the NATO–Ukraine Commission címmel. Azok számára, akik nem követték a 2017 őszén elfogadott új ukrán oktatási kerettörvény 7. cikke kapcsán kibontakozott diplomáciai eseményeket, meglepő lehet, hogy a viszonylag rövid, mindössze 11 bekezdésből álló dokumentum 6. pontjának körülbelül fele épp az ukrajnai kisebbségekkel és az oktatási törvénnyel foglalkozik.
A nyilatkozat említett pontja (nem hivatalos magyar fordításban) a következőket tartalmazza:
„A szövetségesek elismerésüket fejezték ki Ukrajnának az ukrán nép akaratát tükröző 2019-es békés és versenyképes választások sikeres lebonyolításáért. Az ukrán szavazók további lehetőséget nyújtottak az új kormánynak és a parlamentnek a széles körű reformok folytatására, amelyeknek teljes mértékben összhangban kell lenniük Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival. Ezen reformok sikere, ideértve a korrupció elleni küzdelmet is, döntő jelentőségű a virágzó és békés Ukrajna alapjainak megteremtésében, amely szilárdan épül a közös értékek, az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság elkötelezett európai demokráciái közé. E tekintetben a szövetségesek arra buzdítják Ukrajnát, hogy a NATO–Ukrajna Bizottság keretében rendelkezésre álló eszközöket, különösen az éves nemzeti programot használja ki a lehető legjobban arra, hogy elérje célját, a NATO alapelveinek és szabványainak végrehajtását. Ami a Verhovna Rada által 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvényt illeti, a szövetségesek sürgetik Ukrajnát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait és következtetéseit. Ukrajna elkötelezett amellett, hogy ezt megteszi.”
A kisebbségi és emberi jogokra, illetve az ukrán oktatási törvényre való közvetlen utalás a dokumentumban a NATO tag Magyarország határozott kérésére került bele a dokumentumba.
Miután egy 2019. február 7-én végrehajtott alkotmánymódosítást követően Ukrajna Alkotmánya a 85. cikk 5. pontjában a parlament, a 102. cikk harmadik bekezdésében az elnök, a 116. cikk 11. pontjában pedig a kormány kötelezettségei között sorolja fel Ukrajna teljes értékű NATO-tagsága elérésének elősegítését, Kijevnek alkotmányos kötelessége odafigyelni a nyilatkozat fent idézett részére.
Az, hogy egy Ukrajna–NATO Bizottság által kiadott nyilatkozatba bekerült ez a nekünk, kárpátaljai magyaroknak fontos probléma, jelentős diplomáciai eredmény. Mielőtt azonban rohannánk pezsgőt bontani, érdemes alaposabban megvizsgálni néhány dolgot.
Először is, nézzük meg, mi is áll pontosan a Velencei Bizottság emlegetett állásfoglalásában. A 2017. december 8–9-i dátummal kiadott és Opinion on the provisions of the Law on Education of 5 September 2017, which concern the use of the State Language and Minority and other Languages in Education, adopted by the Commission at its 113th Plenary Session című dokumentum részletesebb elemzését elvégeztük az Együtt című kárpátaljai folyóirat 2018. évi 1. számában Jogokról és lehetőségekről az új ukrán oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán című írásunkban. Hosszas elemzés helyett itt most csak a Velencei Bizottság által kiadott, összesen 127 pontból álló dokumentum utolsó három (125., 126. és 127.) bekezdését idézzük (magyar fordításban):
- Tekintettel a fenti szempontokra, a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre. Különösen a más kisebbségi nyelvek – amelyek nem EU hivatalos nyelvek – megkülönböztető bánásmódját kell figyelembe venni.
- Az aggodalmakat azonban más jogalkotási aktusok és a 7. cikk, különösen az általános középiskolai oktatásról szóló törvény végrehajtása során azonnal kezelni lehet. E tekintetben a Velencei Bizottság kiemelten ajánlja:
- a végrehajtási jogszabályok elfogadásakor teljes mértékben alkalmazni a 7. cikk (4) bekezdésében biztosított lehetőségeket az Európai Unió hivatalos nyelvein az adott kisebbségek számára történő megfelelő szintű oktatás biztosítása érdekében;
- az államnyelv tanításán túl továbbra is biztosítani a kisebbségi nyelvek oktatásának megfelelő arányát az általános és középfokú oktatásban;
- az államnyelv-oktatás minőségének javítását;
- az oktatási törvény vonatkozó, átmeneti rendelkezéseinek módosítását, annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre;
- a magániskolák mentesítését az új nyelvi követelmények alól a Keretegyezmény 13. cikkével összhangban;
- az új oktatási törvény végrehajtása keretében új párbeszédre kerüljön sor a nemzeti kisebbségek képviselőivel és minden érdekelt féllel az oktatás nyelvéről;
- annak biztosítását, hogy a törvény végrehajtása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelvoktatás folytonosságát a hagyományos iskolákban.
- A Velencei Bizottság és az Európa Tanács Demokrácia Főigazgatósága (II. Főigazgatóság) továbbra is az ukrán hatóságok rendelkezésére áll az e tekintetben szükséges segítségért.
Nos, ezek azok a konkrét ajánlások, amelyeket Kijevnek figyelembe kell vennie. Ha megvizsgáljuk, hogy a törvény elfogadása óta Kijev mit tett e téren, akkor kiderül, hogy a 2019-ben hatalomra jutott új politikai hatalomnak lesz feladata bőven. Mindeddig ugyanis az idézett ajánlások között csupán egyetlen olyat találunk, melynek végrehajtásáról Kijev eldicsekedhet. A 2019. április 25-én megszavazott új államnyelvi törvény IX. Rész 3. pont első és második bekezdése szerint az eredeti szándék (tehát 2018. szeptember 1.) helyett később kezdik el alkalmazni az oktatási törvény 7. cikkét: az orosz tannyelvű iskolákban 2020-tól, a magyar tannyelvű iskolákban pedig 2023-tól. Hogy ez mennyire tekinthető pozitív eredménynek, arról lehet vitázni, ám az biztos, hogy a Velencei Bizottság további ajánlásai kapcsán Kijev egyetlen lépést sem tett.
A nemzetközi testület ajánlásainak 127. bekezdése akár reményekre is adhatna okot, ha azt gondoljuk, hogy az ukrán kormányzat a NATO miatt most majd szorosabban együttműködik a Velencei Bizottsággal, és azonnal nekilát az ajánlások végrehajtásának. A bizakodást visszafogja azonban az, ha megvizsgáljuk, ki képviseli jelenleg Ukrajnát a Velencei Bizottságban.
A Velencei Bizottság hivatalos honlapja szerint Mr. Serhiy Holovaty képviseli Ukrajnát ebben a testületben, aki egyben a kijevi Verhovna Rada elnökének jogi tanácsadója is. Holovaty (ukránul: Сергій Головатий) hat alkalommal (1990-től egészen 2012-ig) volt az ukrán parlament képviselője, két különböző kormányban kapta meg az igazságügyi tárca vezetését (1995–1997, illetve 2005–2006 között). A jogász 1995-től hosszú éveken át volt Ukrajna képviselője az Európa Tanácsban (ET), 2006–2009 az ET alelnöki tisztét betöltve, majd 2010–2013 között az ET delegáltja volt a Velencei Bizottságban. 2017. március 16-tól pedig már Ukrajnát képviseli ebben a nemzetközi jogász testületben. Mindemellett Holovaty jelentős jogász karrierjét jelzi, hogy 2018. február 27. óta Ukrajna Alkotmánybíróságának bírája, 2019. szeptember 17. óta pedig már az alkotmánybíróság alelnöke.
Holovaty mindezen tisztségei számunkra csak azért érdekesek, mert az ukrajnai és nemzetközi jogász szaktekintélynek meglehetősen markáns véleménye van a 2017-es oktatási törvényről és annak 7. cikkelyéről. A neves jogász, egykori igazságügyi miniszter a törvény elfogadását követően a jogszabály és annak 7. cikke védelmére kelt, kijelentve, hogy „Európa egyetlen állama sem engedélyezi a kizárólag kisebbségi nyelvű oktatást” . A Velencei Bizottság állásfoglalásának megjelenése után néhány nappal egy interjúban kommentálta a dokumentumot, annak a meggyőződésének hangot adva, hogy a nemzetközi testület semmilyen komoly kritikával nem illette az ukrán oktatási törvényt.
Holovaty álláspontja az oktatási kerettörvény és annak 7. cikke kapcsán alkotmánybírói tevékenységéből is sejthető. 2017. október 6-án Ukrajna 48 parlamenti képviselője beadványban fordult Ukrajna Alkotmánybíróságához, melyben kérték az oktatási törvény alkotmányellenességének megállapítását. Ukrajna Alkotmánybírósága azonban 2019. július 16-án kiadott határozatában nem nyilvánította alkotmányellenesnek az oktatási törvény 7. cikkét. A határozatot meghozó alkotmánybírák között ott találjuk S. Holovaty nevét is.
Sajtóhírek szerint a Velencei Bizottság a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény véleményezésére is készül. A nemzetközi jogász testület Kijevben járt delegációja számára az államnyelvi törvény kapcsán átadott, ukrán és magyar nyelven egyaránt közzé tett levele szerint az UMDSZ sem nagyon bízik abban, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásai gyökeres fordulatot hoznak az ukrajnai nyelvpolitikában.