Végre!

Magyarul is feltünteti a határon túli állomásneveket a MÁV – adta hírül a magyarországi sajtó. A hír nem 1989-ből, hanem 2019-ből származik…

A tájékoztatás szerint az új gyakorlat azt jelenti, hogy a magyarországi pályaudvarokon eztán már nem csak Oradea, Štúrovo, Mukacheve stb. szerepel majd a vonatok indulásáról/érkezéséről tájékoztató kijelzőn, hanem 2019. szeptember 4-től a MÁV fokozatosan bevezeti a kettős írásmódot. Hamarosan tehát Nagyvárad, Párkány, Munkács is felkerülhet majd a pályaudvarok, állomások információs tábláira, a vasúti menetrend lapjaira.

A szomszédos országokból Magyarországra érkező magyarok nagy részét zavarta az a gyakorlat, hogy szülőföldjük jelentős magyar lakossággal is rendelkező városainak magyar neve nem jelenhetett meg a MÁV kommunikációjában, csak az adott szomszédos állam hivatalos nyelvén megállapított névváltozat. Ma már sokan nem tudják, hogy a MÁV-nak ez a gyakorlata valószínűleg annak a korszaknak az egyik utolsó maradványa volt, amikor Magyarország nem vehetett hivatalosan tudomást a más államokba került magyar anyanyelvűek millióiról.

A kommunista blokk felbomlásáig olyannyira nem vettek tudomást Magyarországon az országhatárokon kívül írott és beszélt magyar nyelvváltozatokról, hogy ez még az elvileg egységes, minden magyarul íróra egyformán érvényes magyar helyesírásban is tükröződött. Jellemző, hogy amikor az 1990-es évek derekán Magyarországon fokozatosan elkezdett elterjedni a Windows, az annak Word szövegszerkesztőjéhez készült magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző program nem ismerte fel és hibásnak minősítette a Magyarország területén kívüli magyar történelmi városok nevét.

A 90-es évek végéről megmentett illusztráción látható például, hogy Huszt város nevét a helyesírási szoftver hibásnak jelölte meg. Huszt városa Ukrajnában, Kárpátalján található, de ezer évig volt Magyarország része. A huszti várról született az egyik legismertebb magyar epigramma, szerzője Kölcsey Ferenc, a magyar nemzeti himnusz költője. Ennek ellenére a város nevét hibásként ismerte fel a magyar helyesírás-ellenőrző program, és a város nevéből képzett huszti melléknév helyett azt javasolta, javítsuk a hibát hiszti-re… Hullámos piros vonallal, hibásként jelölte meg ekkoriban a számítógépes helyesírás-ellenőrző a Sepsiszentgyörgy vagy Dunaszerdahely településneveket is. Ma már szerencsére ez nem így van.

2019 augusztusában – végre – a MÁV is belátta, hogy Munkács, Nagyvárad vagy éppen Párkány magyar nevének helye van a magyar nyelvű információs táblákon.

Persze a vonat akkor sem ér gyorsabban Érsekújvár-ra vagy Csap-ra, ha eztán már nem Nové Zámky és Chop szerepel a menetrendben, de azért csak jobban esik, ha magyarul is olvashatjuk egy budapesti főpályaudvar kijelzőjén szülőföldünk városainak nevét.

© 2019 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62