Miért nem vettek részt a kárpátaljai magyarok szervezetei a kijevi megbeszélésen?

Az ukrán sajtó erősen felfújta azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség szervezetei nem vettek részt február 14-én az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által kezdeményezett konzultáción. A KMKSZ, az UMDSZ és a KMPSZ közös nyilatkozatban cáfolta a kijevi politikusok állírásait, s megtette ezt a KMKSZ elnöke  és az UMDSZ első embere is.

A sajtónyilatkozatokban több tényezővel indokolták a kárpátaljai magyar politikusok, miért nem vettek részt a megbeszélésen. Az egyik fő érvük az volt, hogy Kijev nem a 2017. szeptember 5-én megszavazott, majd még abban a hónapban életbe is léptetett új oktatási törvény 7. cikkelyéről folytatott volna konzultációt, hanem egy új törvény tervezetéről. Hogy ez nem puszta ferdítés, arra a bizonyíték ott van a Kárpátalja.ma hírportálon: az oktatási miniszter helyettesének meghívója, melyben Ukrajna „Az általános középfokú oktatásról” szóló törvényének egyetlen cikkelye megvitatására hívja meg érdekvédelmi szervezeteinket.

S hogy ez miért nem jó számunkra? Egyrészt azért, mert a 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény úgynevezett kerettörvény, amelyre az összes többi, az oktatást szabályozó jogszabálynak épülnie kell. Nekünk, kárpátaljai magyaroknak pedig éppen ennek a törvénynek a 7. cikkelyével kapcsolatban vannak nagyon erős fenntartásaink. Ha egy olyan jogszabály tervezetéről kezdünk megbeszéléseket, amely ezen a diszkriminatív törvényen nyugszik, gyakorlatilag elfogadjuk alapként ezt a rossz és a nemzeti kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető jogszabályt.

Másrészt a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvény kapcsán kiadott állásfoglalása nem arra szólítja fel Ukrajnát, hogy újabb törvények megvitatására kezdeményezzen konzultációt a nemzeti kisebbségek képviselőivel, hanem a vitatott törvény 7. cikkelyéről. A független és pártatlan nemzetközi testület állásfoglalásának 126. bekezdésében ezt olvashatjuk: „az új oktatási törvény végrehajtása keretében új párbeszédre kerüljön sor a nemzeti kisebbségek képviselőivel és minden érdekelt féllel az oktatás nyelvéről”.

Másrészt az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumában február 14-ére összehívott megbeszélés nem hiúsult meg teljesen: azon részt vettek az ukrajnai moldáv, német, görög, bolgár, gagauz és zsidó közösségek képviselői. Figyelemre méltó azonban, hogy a tanácskozáson nemcsak a magyar, hanem az ukrajnai román és orosz nemzeti kisebbség képviselői sem vettek részt. Nyilván nem véletlenül: Ukrajnában csupán éppen ezek a közösségek rendelkeznek fejlett anyanyelvi oktatási intézményhálózattal. Az ukrajnai gagauzoknak, bolgároknak, németeknek stb. gyakorlatilag egyetlen olyan iskolájuk sincs, amelyben a közösség tagjai anyanyelvükön tanulhatnak. Az ő anyanyelvi oktatási struktúrájukat tehát az új oktatási törvény 7. cikkelye nem fenyegeti.

Érdemes azt is megvizsgálni, milyen tervezet megvitatására kapott meghívást a kárpátaljai magyar közösség. Amint a minisztérium meghívójából kiderül, a kijevi tanácskozás célja egy olyan új, eddig még részleteiben sem ismert jogszabály tervezete volt, amely az oktatási kerettörvényen alapszik. A kijevi oktatási tárca azonban nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségek szervezeteit. Ezt igazolja, hogy előzetesen nem küldte el a kisebbségek képviselőinek az általános középfokú oktatásról szóló törvény tervezetét, hanem csupán egyetlen cikkelyének tervezett szövegét. Azt a cikkelyt, amely az oktatás nyelvét hivatott szabályozni. A kisebbségek képviselőinek tehát úgy kellett volna egyetlen cikkely tervezete alapján egyeztetni egy készülő törvényről, hogy annak szövegét nem ismerhették meg előzetesen.

Az is figyelemre méltó, mi van a készülő törvény „Az oktatás nyelve az általános középfokú oktatási intézményekben” című cikkelyének szövegében. Amint azt a minisztérium által kiküldött anyag szkennelt  változatából ITT láthatják, a törvénycikk 1. pontjának első mondata minden kétséget kizáróan leszögezi: az oktatás nyelve a középfokú oktatási intézményekben az államnyelv. A 2. pont biztosítja a jogot minden ukrán állampolgár számára, hogy az államnyelven tanulhasson az állami, a kommunális és korporatív oktatási intézményekben.

A 3. pontból kiderül, hogy Ukrajnában az őshonos népek és a nemzeti kisebbségek képviselői nem jogosultak az anyanyelvi oktatásra. Számukra csak azt garantálja a jogalkotó, hogy kommunális és korporatív oktatási intézményekben vagy a nemzeti kisebbségek szervezetei által szervezett keretek között tantárgyként tanulhatják anyanyelvüket. Az állami oktatási intézményekből tehát Kijev még a magyar nyelv mint tantárgy oktatását is száműzi.

A 4. pont az őshonos népek számára biztosítja azt a jogot, hogy a közoktatási intézményekben az államnyelv mellett anyanyelvükön tanuljanak. Azt azonban nem résztelezi a törvény, hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt, hogy például a krími tatárok iskoláiban a matematikát krími tatár nyelven és emellett államnyelven oktatják majd. Az állami intézményekben továbbra sincs helye az államnyelven kívül más nyelvnek: minderre csak és kizárólag a kommunális vagy korporatív iskolákban kerülhet sor.

A tervezet 5. pontja értelmében a nemzeti kisebbségek képviselői az alsó tagozat (1–4. osztály) szintjén anyanyelvükön tanulhatnak; ám erre is csak úgy van lehetőség, ha a nemzeti kisebbség nyelve az oktatási folyamatban „az államnyelv mellett” használatos. Hogy ez konkrétan mit jelent, nem fejti ki a jogalkotó. A 6. pont ad némi támpontot az értelmezéshez. Ebben ugyanis az szerepel, hogy a 4. és 5. pontban megfogalmazott jogokkal élők anyanyelvükön tanulhatnak ugyan, de az éves óraszám legalább 10 százalékát államnyelven kell oktatni. Az államnyelven oktatott órák arányának fokozatosan emelkednie kell, amíg el nem éri a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a magyar nemzeti kisebbség számára már az 1–4. osztályokban sem biztosítja a törvény tervezete a teljes anyanyelvi oktatást, hisz az 1. osztályban az órák legalább 10, később 20 százalékát ukránul kell oktatni.

A 7. pont az Európai Unió hivatalos nyelveit anyanyelvként beszélők általános és középiskolai oktatásáról rendelkezik. Eszerint az 5. osztályban legalább az óraszám 20 százalékát államnyelven kell oktatni számukra, a 9. osztályban pedig az ukrán nyelven oktatott órák aránya el kell hogy érje a 40 százalékot. A középiskolai 10–12. osztályokban az államnyelven oktatott órák aránya nem lehet kevesebb, mint 80 százalék. Azt, hogy mely tárgyakat oktatnak államnyelven, az iskola döntheti el.

A 8. pont véglegesen megszünteti a magyar vagy éppen román, orosz stb. tannyelvű iskolákat. Ugyanis a fenti jogokat is csupán olyan oktatási intézményekben érvényesíthetik az állampolgárok, amelyekben (részben) kisebbségi nyelven oktató osztályok vannak az államnyelven oktató osztályok mellett.

A tervezet 9. pontja a hallássérültek számára biztosítja az ukrán (és kizárólag csak az ukrán) jelnyelv elsajátításának jogát.

A 10. pont engedélyezi, hogy az államnyelv mellett bizonyos tárgyakat angolul vagy az EU valamely hivatalos nyelvén oktassanak.

A 11. pont – a Velencei Bizottság állásfoglalásával összhangban – a magán alapítású és fenntartású oktatási intézményeket mentesíti a törvény nyelvi cikkelyében fentebb foglaltak alól. Fontos azonban, hogy az ilyen iskoláktól is megköveteli az állam, hogy az oktatási folyamat végére a tanulók az állami követelményeknek megfelelő szintű ukrán nyelvtudással rendelkezzenek. Miközben tehát Kijev egyetlen lépést sem tervez – sem a már hatályba lépett oktatási törvény, sem pedig a közoktatási törvény idézett cikkelyében – az államnyelv oktatásához szükséges alapvető feltételek megteremtéséért, gyakorlatilag anyanyelvi szintű ukrán nyelvtudást vár el mindenkitől.

A tervezet 12. cikke szerint Kijev támogatja olyan oktatási intézmények alapítását és működését Ukrajna határain kívül, amelyek ukrán nyelven oktatnak vagy amelyekben tanítják az ukrán nyelvet.

Nos, hát ezért nem vettek részt a kárpátaljai magyar szervezetek képviselői a kijevi oktatási minisztériumban Valentin napon szervezett tanácskozáson.

Warning: file_get_contents(http://graph.facebook.com/?id=http%3A%2F%2Fhodinkaintezet.uz.ua%2Fmiert-nem-vettek-reszt-karpataljai-magyarok-szervezetei-kijevi-megbeszelesen%2F): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 403 Forbidden in /var/www/hodinka/wp-content/themes/hodinka/includes/socials.php on line 18