KÁRPÁTALJA 1920–2020: (IV.) Gazdaság és érdekképviselet

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, a maga módján, egy 4 részes, a mai Kárpátalja területének 100 évét röviden áttekintő összefoglalóval szeretne csatlakozni a #2020nemzetiösszetartozáséve és #Trianon100 megemlékezés-sorozathoz.

  1. Történelem és demográfia
  2. Oktatás és egyházak
  3. Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás
  4. Gazdaság és érdekképviselet

Gazdaság

A többség–kisebbség hierarchikus viszonya, illetve a szovjet korszak politikájának öröksége tükröződik abban, hogy az orosz és ukrán nemzetiségűek felülreprezentáltak a vezető beosztásúak körében, miközben a magyarok aránya a kétkezi munkások között magasabb (16. ábra).

  1. ábra. Az egyes nemzetiségek foglalkoztatási ágak szerint Kárpátalján a 2001-es népszámlálás
    adatai szerint

A 2016-ban a kárpátaljai ukránok és magyarok reprezentatív mintáján végzett Tandem 2016 című kutatás adatai javuló tendenciákra engednek következtetni, bár az egyenlőtlenség nyomai máig érzékelhetők: a magyarok körében magasabb a beosztottak, illetve a munkaerőpiacon inaktív munkaképes korúak, illetve alacsonyabb a vezető beosztásúak aránya, mint az ukránok között (17. ábra).

  1. ábra. A felnőtt kárpátaljai ukránok és magyarok társadalmi aktivitása (a Tendem 2016 kutatás adatai alapján)

A nyelvek jövője szempontjából lényeges a presztízsük, a gazdasági hasznosságukba vetett hit: az értéktelennek, haszontalannak tekintett nyelvet nem adják tovább a következő nemzedék számára az emberek. 2016-ban a kárpátaljai ukránok és magyarok körében egyaránt rákérdeztünk arra, hogy gyermekük későbbi boldogulása érdekében mennyire tartják fontosnak adatközlőink az ukrán, a magyar, az orosz, az angol és a német nyelvet. Az egyes nyelvek fontosságát 1-től (egyáltalán nem fontos) 5-ig (nagyon fontos) terjedő skálán értékelték a megkérdezettek. Mindkét minta nagyon fon­tosnak tartotta a saját nyelvét. Második legfontosabb nyelvként mind az ukrán, mind a magyar minta a globális világnyelvet, az angolt nevezte meg. A harmadik legmagasabb értéket mindkét mintában a másik nyelve kapta: az ukránok eszerint magasra értékelik a magyar, a magyarok pedig az ukrán nyelv szerepét gyermekük jövője szempontjából. Mindkét minta valamivel fontosabbnak, hasznosabbnak tartja a jövő nemzedék számára a német nyelvet, mint az oroszt (18. ábra).

  1. ábra. A nyelvek fontosságának megítélése a gyermekük jövője szempontjából
    (átlagértékek: 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos)

Érdekképviselet

A Szovjetunió végnapjaiban alakult meg a kárpátaljai magyarok máig legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), majd néhány évvel később létrejött az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). A szakmai alapon szerveződő civil szervezetekkel (pl. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács stb.) együtt kétségkívül a magyar nemzeti közösség a legszervezettebb kisebbség Ukrajnában. A magyarság érdekképviseleti szervei által jelentősen hozzájárult Ukrajna demokratizálódásához, euroatlanti integrációs útválasztásához, illetve integrációs törekvéseinek aktív támogatója, nélkülözhetetlen módon hozzájárul az ország és Kárpátalja politikai stabilitásának és etnikumközi békéjének fenntartásához.

A kárpátaljai magyarok – annak ellenére, hogy a magyarok aránya mindössze 0,3% Ukrajnában – az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna eddigi kilenc parlamenti ciklusa közül ötben képviseltették magukat egy-egy képviselővel a 450 fős kijevi parlamentben (10. táblázat). A választás feltételeinek átalakítása következtében a 2019 nyarán megválasztott parlamentben sajnos nincs magyar képviselő Kijevben.

  1. táblázat. A kárpátaljai magyarság képviselői a független Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában
I. ciklus 1990 április – 1994 május
II. ciklus 1994 május – 1998 május Tóth Mihály
III. ciklus 1998 május – 2002 május Kovács Miklós
IV. ciklus 2002 május – 2006 május Gajdos István
V. ciklus 2006 május – 2007 november
VI. ciklus 2007 november – 2012 december
VII. ciklus 2012 december – 2014 november Gajdos István
VIII. ciklus 2014 november – 2019 augusztus Brenzovics László
IX. ciklus 2019 augusztus –

A kárpátaljai regionális (megyei, járási) és helyi önkormányzatok képviselőtestületeiben folyamatos a magyar képviselők jelenléte (11. táblázat és 18. ábra).

  1. táblázat. Magyar képviselők a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőtestületében
  Ciklusok mandátuma Összes képviselők száma Magyar képviselők száma, ill. a magyar frakció képviselőinek száma
I. ciklus 1992.04 – 1994.05 60 11
II. ciklus 1994.07 – 1998.04 60 9
III. ciklus 1998.04 – 2002.04 75 4
IV. ciklus 2002.04 – 2006.04 85 4 (KMKSZ) és 3  (UMDSZ)
V. ciklus 2006.04 – 2010.11 70 5 (KMKSZ) és 4  (UMDSZ)
VI. ciklus 2010.11 – 2015.12 108 3 (KMKSZ) és 4 (UMDSZ)
VII. ciklus 2015.12 – 64 8 (KMKSZ  és UMDSZ közös frakció)

 

A kárpátaljai magyar pártok a régió minden olyan közigazgatási egységében (Ungvár, Munkács, Beregszász és Csap megyei alárendeltségű város, Beregszászi, Nagyszőlősi, Munkácsi és Ungvári járási tanácsok) képviseletet szerzett a 2015. évi helyhatósági választásokon, ahol jelentős számban élnek magyarok. Beregszász városában és a Beregszászi járásban a magyar politikai érdekképviselet adja a legtöbb képviselőt az önkormányzatokban (19. ábra).

  1. ábra. A két kárpátaljai magyar párt képviselői a magyarok által lakott közigazgatási egységekben Kárpátalján a 2015–2020-as választási ciklusban

A sorozat korábbi részei:

KÁRPÁTALJA 1920–2020: (I.) TÖRTÉNELEM ÉS DEMOGRÁFIA

KÁRPÁTALJA 1920–2020: (II.)Oktatás és egyházak

KÁRPÁTALJA 1920–2020: (III.) Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás

Válogatott források

Csernicskó István – Orosz Ildikó: The Hungarian language in Education in Ukraine. Leeuwarden: Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning, 2019.

Csernicskó István – Soós Kálmán: Mozaik 2001. Gyorsjelentés – Kárpátalja. In: Mozaik 2001. Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, 91–135. Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002.

Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó, 2013.

Fedinec Csilla – Vehes Mikola főszerk., Osztapec Jurij, Oficinszkij Roman, Szarka László, Tokár  Marián és Csernicskó István szerk.  Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra. Budapest: Argumentum–MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, 2010.

Fedinec Csilla – Halász Ivén – Tóth Mihály: A független Ukrajna. Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram Kiadó, 2016.

Ferenc Viktória – Kovály Katalin szerk.: Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után. Budapest: Bethteln Gábor  Alapkezelő Zrt., 2020.

Ferenc Viktória – Molnár József: A Tandem 2016 kutatás általános bemutatása és mintavételi eljárás. Kisebbségi szemle 2017/2. 5–19. http://2001.ukrcensus.gov.ua/ Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség adatbázisa

Központi Statisztikai Hivatal. Népszámlálási digitális adattár. https://library.hungaricana.hu/hu/collection/kozponti_statisztikai_hivatal_nepszamlalasi_digitalis_adattar/

Molnár József – Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: KMPSZ Tankönyv- és Taneszköz Tanácsa, 2005.

Molnár D. István: Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram Kiadó, 2018.

Székely Levente szerk.: Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest: Kutatópont Kft., 2018.

Tátrai Patrik – Molnár József – Molnár D. István – Kovály Katalin – Erőss Ágnes – Ferenc Viktória – Rákóczi Krisztián: A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására. Metszetek Vol. 7 (2018) No. 1. Pp. 5–29.

© 2020 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Elérhetőségeink:

Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről),
illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül)

Fax: +380 3141 234 62