A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, a maga módján, egy 4 részes, a mai Kárpátalja területének 100 évét röviden áttekintő összefoglalóval szeretne csatlakozni a #2020nemzetiösszetartozáséve és #Trianon100 megemlékezés-sorozathoz.
- Történelem és demográfia
- Oktatás és egyházak
- Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás
- Gazdaság és érdekképviselet
Gazdaság
A többség–kisebbség hierarchikus viszonya, illetve a szovjet korszak politikájának öröksége tükröződik abban, hogy az orosz és ukrán nemzetiségűek felülreprezentáltak a vezető beosztásúak körében, miközben a magyarok aránya a kétkezi munkások között magasabb (16. ábra).
- ábra. Az egyes nemzetiségek foglalkoztatási ágak szerint Kárpátalján a 2001-es népszámlálás
adatai szerint
A 2016-ban a kárpátaljai ukránok és magyarok reprezentatív mintáján végzett Tandem 2016 című kutatás adatai javuló tendenciákra engednek következtetni, bár az egyenlőtlenség nyomai máig érzékelhetők: a magyarok körében magasabb a beosztottak, illetve a munkaerőpiacon inaktív munkaképes korúak, illetve alacsonyabb a vezető beosztásúak aránya, mint az ukránok között (17. ábra).
- ábra. A felnőtt kárpátaljai ukránok és magyarok társadalmi aktivitása (a Tendem 2016 kutatás adatai alapján)
A nyelvek jövője szempontjából lényeges a presztízsük, a gazdasági hasznosságukba vetett hit: az értéktelennek, haszontalannak tekintett nyelvet nem adják tovább a következő nemzedék számára az emberek. 2016-ban a kárpátaljai ukránok és magyarok körében egyaránt rákérdeztünk arra, hogy gyermekük későbbi boldogulása érdekében mennyire tartják fontosnak adatközlőink az ukrán, a magyar, az orosz, az angol és a német nyelvet. Az egyes nyelvek fontosságát 1-től (egyáltalán nem fontos) 5-ig (nagyon fontos) terjedő skálán értékelték a megkérdezettek. Mindkét minta nagyon fontosnak tartotta a saját nyelvét. Második legfontosabb nyelvként mind az ukrán, mind a magyar minta a globális világnyelvet, az angolt nevezte meg. A harmadik legmagasabb értéket mindkét mintában a másik nyelve kapta: az ukránok eszerint magasra értékelik a magyar, a magyarok pedig az ukrán nyelv szerepét gyermekük jövője szempontjából. Mindkét minta valamivel fontosabbnak, hasznosabbnak tartja a jövő nemzedék számára a német nyelvet, mint az oroszt (18. ábra).
- ábra. A nyelvek fontosságának megítélése a gyermekük jövője szempontjából
(átlagértékek: 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos)
Érdekképviselet
A Szovjetunió végnapjaiban alakult meg a kárpátaljai magyarok máig legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), majd néhány évvel később létrejött az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). A szakmai alapon szerveződő civil szervezetekkel (pl. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács stb.) együtt kétségkívül a magyar nemzeti közösség a legszervezettebb kisebbség Ukrajnában. A magyarság érdekképviseleti szervei által jelentősen hozzájárult Ukrajna demokratizálódásához, euroatlanti integrációs útválasztásához, illetve integrációs törekvéseinek aktív támogatója, nélkülözhetetlen módon hozzájárul az ország és Kárpátalja politikai stabilitásának és etnikumközi békéjének fenntartásához.
A kárpátaljai magyarok – annak ellenére, hogy a magyarok aránya mindössze 0,3% Ukrajnában – az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna eddigi kilenc parlamenti ciklusa közül ötben képviseltették magukat egy-egy képviselővel a 450 fős kijevi parlamentben (10. táblázat). A választás feltételeinek átalakítása következtében a 2019 nyarán megválasztott parlamentben sajnos nincs magyar képviselő Kijevben.
- táblázat. A kárpátaljai magyarság képviselői a független Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában
| I. ciklus | 1990 április – 1994 május | – |
| II. ciklus | 1994 május – 1998 május | Tóth Mihály |
| III. ciklus | 1998 május – 2002 május | Kovács Miklós |
| IV. ciklus | 2002 május – 2006 május | Gajdos István |
| V. ciklus | 2006 május – 2007 november | – |
| VI. ciklus | 2007 november – 2012 december | – |
| VII. ciklus | 2012 december – 2014 november | Gajdos István |
| VIII. ciklus | 2014 november – 2019 augusztus | Brenzovics László |
| IX. ciklus | 2019 augusztus – | – |
A kárpátaljai regionális (megyei, járási) és helyi önkormányzatok képviselőtestületeiben folyamatos a magyar képviselők jelenléte (11. táblázat és 18. ábra).
- táblázat. Magyar képviselők a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőtestületében
| Ciklusok mandátuma | Összes képviselők száma | Magyar képviselők száma, ill. a magyar frakció képviselőinek száma | |
| I. ciklus | 1992.04 – 1994.05 | 60 | 11 |
| II. ciklus | 1994.07 – 1998.04 | 60 | 9 |
| III. ciklus | 1998.04 – 2002.04 | 75 | 4 |
| IV. ciklus | 2002.04 – 2006.04 | 85 | 4 (KMKSZ) és 3 (UMDSZ) |
| V. ciklus | 2006.04 – 2010.11 | 70 | 5 (KMKSZ) és 4 (UMDSZ) |
| VI. ciklus | 2010.11 – 2015.12 | 108 | 3 (KMKSZ) és 4 (UMDSZ) |
| VII. ciklus | 2015.12 – | 64 | 8 (KMKSZ és UMDSZ közös frakció) |
A kárpátaljai magyar pártok a régió minden olyan közigazgatási egységében (Ungvár, Munkács, Beregszász és Csap megyei alárendeltségű város, Beregszászi, Nagyszőlősi, Munkácsi és Ungvári járási tanácsok) képviseletet szerzett a 2015. évi helyhatósági választásokon, ahol jelentős számban élnek magyarok. Beregszász városában és a Beregszászi járásban a magyar politikai érdekképviselet adja a legtöbb képviselőt az önkormányzatokban (19. ábra).
- ábra. A két kárpátaljai magyar párt képviselői a magyarok által lakott közigazgatási egységekben Kárpátalján a 2015–2020-as választási ciklusban
A sorozat korábbi részei:
KÁRPÁTALJA 1920–2020: (III.) Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás
Válogatott források
Csernicskó István – Orosz Ildikó: The Hungarian language in Education in Ukraine. Leeuwarden: Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning, 2019.
Csernicskó István – Soós Kálmán: Mozaik 2001. Gyorsjelentés – Kárpátalja. In: Mozaik 2001. Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, 91–135. Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002.
Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010). Budapest: Gondolat Kiadó, 2013.
Fedinec Csilla – Vehes Mikola főszerk., Osztapec Jurij, Oficinszkij Roman, Szarka László, Tokár Marián és Csernicskó István szerk. Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra. Budapest: Argumentum–MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, 2010.
Fedinec Csilla – Halász Ivén – Tóth Mihály: A független Ukrajna. Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram Kiadó, 2016.
Ferenc Viktória – Kovály Katalin szerk.: Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után. Budapest: Bethteln Gábor Alapkezelő Zrt., 2020.
Ferenc Viktória – Molnár József: A Tandem 2016 kutatás általános bemutatása és mintavételi eljárás. Kisebbségi szemle 2017/2. 5–19. https://2001.ukrcensus.gov.ua/ Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség adatbázisa
Központi Statisztikai Hivatal. Népszámlálási digitális adattár. https://library.hungaricana.hu/hu/collection/kozponti_statisztikai_hivatal_nepszamlalasi_digitalis_adattar/
Molnár József – Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: KMPSZ Tankönyv- és Taneszköz Tanácsa, 2005.
Molnár D. István: Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram Kiadó, 2018.
Székely Levente szerk.: Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest: Kutatópont Kft., 2018.
Tátrai Patrik – Molnár József – Molnár D. István – Kovály Katalin – Erőss Ágnes – Ferenc Viktória – Rákóczi Krisztián: A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására. Metszetek Vol. 7 (2018) No. 1. Pp. 5–29.